Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 Méne azért Roboám Jeruzsálembe, és összegyűjté a Júda és Benjámin házát, száznyolcvanezer válogatott hadviselőket, hogy hadakoznának Izrael ellen, és visszanyernék az országot Roboámnak.
2 Szóla pedig az Úr Semájának, az Isten emberének, mondván:
3 Mondd meg Roboámnak, Salamon fiának, Júda királyának és az egész Izraelnek Júdában és Benjáminban, így szólván:
4 Ezt mondja az Úr: Ne menjetek fel és ne hadakozzatok atyátokfiai ellen; térjetek meg ki-ki a maga házába, mert én tőlem lett e dolog. És engedének az Úr szavának, és megtérének ahelyett, hogy Jeroboám ellen mennének.
5 Lakozék azért Roboám Jeruzsálemben, és megerősíté a városokat Júdában.
6 Így megépíté Bethlehemet, Etámot és Tékoát,
7 Bethsúrt, Sókót és Adullámot,
8 Gátot, Marésát és Zifet,
9 Adoráimot, Lákist és Azekát,
10 Sorát, Ajalont és Hebront, melyek erős városok valának Júdában és Benjáminban.
11 És mikor megerősítette [ez] erősségeket, helyezett azokba elöljárókat és [szerze] tárházakat eleségnek és bornak és olajnak.
12 És mindenik városban [szerze] pajzsokat és kopjákat, és rendkívül megerősíté azokat. És az övé lőn Júda és Benjámin.
13 Továbbá a papok és a léviták, akik az egész Izraelben valának, ő hozzá csatlakozának minden ő határukból;
14 Mert a léviták elhagyták az ő faluikat és jószágukat, és Júdába és Jeruzsálembe menének, mert kiűzte vala őket Jeroboám és az ő fiai, hogy az Úrnak ne szolgálnának.
15 És rendele magának papokat a magaslatokhoz, a bakokhoz és a borjúkhoz, amelyeket csináltatott vala.
16 És utánuk Izrael minden nemzetségei közül azok, akik szívük szerint keresték az Urat, Izraelnek Istenét, menének Jeruzsálembe, hogy áldoznának az Úrnak, az ő atyáik Istenének.
17 És megerősíték Júda országát, és megerősíték Roboámot, a Salamon fiát három esztendeig; mert három esztendeig járának Dávidnak és Salamonnak útján.
18 És feleségül vevé Roboám Mahalátát, Jérimótnak, a Dávid fiának leányát [és] Abihailt, Eliábnak, az Isai fiának leányát,
19 Aki szüle neki fiakat: Jeust, Semáriát és Zahámot,
20 És ő utána vevé Maakát, az Absolon leányát, aki szülé neki Abiját, Attait, Zizát és Selómitot.
21 Legjobban szereté pedig Roboám Maakát, az Absolon leányát minden feleségei és ágyasai között; mert tizennyolc felesége és hatvan ágyasa volt. És nemze huszonnyolc fiút és hatvan leányt.
22 És Roboám Abiját, a Maaka fiát tette testvérei között vezérré és elöljáróvá, mert őt akará királlyá tenni.
23 És okosan gondolkodván, szétosztá fiait mind Júda és Benjámin földén a megerősített városokba, akiknek bőségesen adott eleséget és sok feleséget szerzett számukra.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
Lássátok, tanítottalak titeket rendelésekre és végzésekre, amint megparancsolta nekem az Úr, az én Istenem, hogy azok szerint cselekedjetek azon a földön, amelybe bementek, hogy bírjátok
A Gileád többi részét pedig, és az egész Básánt, az Óg országát odaadtam a Manassé fél törzsének, Argóbnak egész vidékét. Ezt az egész Básánt óriások
És mikor közel jutsz az Ammon fiaihoz, ne háborgasd őket, ne is ingereld őket, mert nem adok neked az Ammon fiainak földjéből örökséget, mert a