
Józsué búcsúbeszéde: maradjatok hűségesek az Úrhoz
Józsué búcsúbeszéde: maradjatok hűségesek az Úrhoz Józsué élete végéhez közeledve összegyűjti Izráel véneit, fejedelmeit és bíráit, hogy utolsó tanácsot adjon nekik. Emlékezteti őket arra, hogy
Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 Dicsérjétek az Urat.; Dicsérem az Urat teljes szívből: az igazak környezetében és a gyülekezetben.
2 Nagyok az Úrnak cselekedetei; kívánatosak mindazoknak, akik gyönyörködnek azokban.
3 Dicsőség és méltóság az ő cselekedete, és igazsága megmarad mindvégig.
4 Emlékezetet szerzett az ő csodálatos dolgainak; kegyelmes és irgalmas az Úr.
5 Eledelt ad az őt félőknek; megemlékezik az ő szövetségéről örökké.
6 Cselekedeteinek erejét tudtul adta az ő népének, nekik adván a pogányok örökségét.
7 Kezeinek cselekedetei hűség és igazság; minden ő végzése tökéletes.
8 Megingathatlanok örökké és mindvégig; hívségből és egyenességből származottak.
9 Váltságot küldött az ő népének, elrendelte szövetségét örökre; szent és rettenetes az ő neve.
10 A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme; jó belátása van mindenkinek, aki ezt gyakorolja; annak dicsérete megmarad mindvégig.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!

Józsué búcsúbeszéde: maradjatok hűségesek az Úrhoz Józsué élete végéhez közeledve összegyűjti Izráel véneit, fejedelmeit és bíráit, hogy utolsó tanácsot adjon nekik. Emlékezteti őket arra, hogy

A Jordánnál épített oltár félreértése, a testvéri egység próbája és a tanúbizonyság igazsága. Józsué 22-ben Józsué békességgel elbocsátja Rúben, Gád és Manassé fél törzsének harcosait,

A léviták városai, Isten gondviselése és az ígéretek teljes beteljesedése. Józsué 21 arról szól, hogy a léviták – akiknek nem egy összefüggő törzsi területük van