Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 És megütközének a filiszteusok Izraellel, és elfutottak Izrael férfiai a filiszteusok elől, és elhullának a seb miatt a Gilboa hegységén.
2 A filiszteusok pedig utolérték Sault és az ő fiait, és megölték a filiszteusok Jonathánt, Abinádábot és Málkisuát, a Saul fiait.
3 És a küzdelem igen heves lőn Saul ellen, mikor megtalálták őt a kézíves emberek, és igen megrettene a kézívesektől.
4 És mondá Saul az ő fegyverhordozójának: Húzd ki kardodat, és szúrj keresztül azzal engem, hogy valami módon reám ne jöjjenek e körülmetéletlenek, és keresztülszúrjanak engemet és gúnyt űzzenek belőlem. De fegyverhordozója nem akará, mert nagyon félt. Akkor Saul vevé a kardot és belébocsátkozék.
5 És fegyverhordozója amint meglátta, hogy Saul meghalt, ő is belébocsátkozék az ő kardjába, és vele együtt meghala.
6 És meghala Saul és az ő három fia és fegyverhordozója, sőt emberei is mindnyájan egyenlőképpen azon a napon.
7 És mikor meglátták az Izrael férfiai, akik a völgyön túl és a Jordánon túl [laktak] vala, hogy Izrael férfiai elfutottak, és hogy Saul és az ő fiai meghalának: elhagyták a városokat és elfutának. A filiszteusok pedig eljövének és lakának azokban.
8 És történt másnap, mikor a filiszteusok kimentek, hogy kirabolják az elesetteket, megtalálták Sault és az ő három fiát, akik a Gilboa hegyén esének el.
9 És levágták fejét és fegyverzetét lehúzták, és elküldötték a filiszteusok tartományába szerén-szerte, hogy hírt mondanának bálványaiknak templomában és a nép között.
10 És fegyverzetét Astarot templomában helyezték el, testét pedig felfüggeszték Bethsán kerítésére.
11 Mikor pedig értesültek felőle Jábes-Gileád lakói, hogy mit cselekedtek a filiszteusok Saullal:
12 Felkelének mindnyájan a vitéz férfiak, és menének egész éjjel, és [miután] levették Saul testét és az ő fiainak testeit Bethsán kerítéséről, elmentek Jábesbe, és ott megégették őket;
13 Csontjaikat pedig felszedték, és eltemették a tamaris fa alatt Jábesben; és böjtölének hét napig.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
Aj elfoglalása, a lesvetés és a törvény felolvasása Ebál hegyén Az ÚR bátorítja Józsuét Aj első veresége után, és parancsot ad a város elfoglalására: ezúttal
Ákán bűne, Aj veresége és a tábor megtisztulása Izráel vétkezik az „átok alá rekesztett” jerikói dolgokkal kapcsolatban: Ákán titokban eltesz abból, amit az ÚRnak kellett
Jerikó falainak leomlása és a hit engedelmessége Jerikó városa bezárkózott Izráel miatt, de az ÚR átadta azt Józsué kezébe különös módon: a népnek hat napon