Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 Mint a vizeknek folyásai, olyan a királynak szíve az Úrnak kezében, valahová akarja, oda hajtja azt!
2 Az embernek minden útja igaz a maga szemei előtt; de a szívek vizsgálója az Úr.
3 Az igazságnak és igaz ítéletnek gyakorlását inkább szereti az Úr az áldozatnál.
4 A szemnek fennhéjázása és az elmének kevélysége: az istentelenek szántása, bűn.
5 A szorgalmatosnak igyekezete csak gyarapodásra [van]; valaki pedig hirtelenkedik, csak szükségre [jut].
6 A hamisságnak nyelvével gyűjtött kincs elveszett hiábavalósága azoknak, akik a halált keresik.
7 Az istentelenek pusztítása magával ragadja őket; mert nem akartak igazságot cselekedni.
8 Tekervényes a bűnös embernek útja; a tisztának cselekedete pedig igaz.
9 Jobb a tető ormán lakni, mint háborgó asszonnyal, és közös házban.
10 Az istentelennek lelke kíván gonoszt; [és] az ő szeme előtt nem talál könyörületre az ő felebarátja.
11 Mikor a csúfolót büntetik, az együgyű lesz bölcs; mikor pedig a bölcset oktatják, ő veszi eszébe a tudományt.
12 Nézi az igaz az istentelennek házát, hogy milyen veszedelembe jutottak az istentelenek.
13 Aki bedugja fülét a szegény kiáltására; ő is kiált, de meg nem hallgattatik.
14 A titkon adott ajándék elfordítja a haragot; és a kebelben való ajándék a kemény búsulást.
15 Vigasság az igaznak igazat cselekedni; de ijedelem a hamisság cselekedőinek.
16 Az ember, aki eltévelyedik az értelemnek útáról, az élet nélkül valók gyülekezetiben nyugszik.
17 Szűkölködő ember [lesz], aki szereti az örömet; aki szereti a bort és az olajat, nem lesz gazdag!
18 Az igazért váltságdíj az istentelen, és az igazak helyett a hitetlen [büntettetik meg].
19 Jobb lakozni a pusztának földén, mint a feddődő és haragos asszonnyal.
20 Kívánatos kincs és kenet van a bölcsnek házában; a bolond ember pedig eltékozolja azt.
21 Aki követi az igazságot és az irgalmasságot, nyer életet, igazságot és tisztességet.
22 A hősök városába felmegy a bölcs, és lerontja az ő bizodalmoknak erejét.
23 Aki megőrzi száját és nyelvét, megtartja életét a nyomorúságtól.
24 A kevély dölyfösnek csúfoló a neve, aki haragjában kevélységet cselekszik.
25 A restnek kívánsága megemészti őt; mert az ő kezei nem akarnak dolgozni.
26 Egész nap kívánságtól gyötretik; az igaz pedig ad, és nem tartóztatja meg [adományát].
27 Az istentelenek áldozata utálatos; kivált mikor gonosz tettért viszi.
28 A hazug bizonyság elvész; aki pedig [jól] figyelmez, örökké szól.
29 Megkeményíti az istentelen ember az ő orcáját; az igaz pedig jól rendeli az ő útját.
30 Nincs bölcsesség, és nincs értelem, és nincs tanács az Úr ellen.
31 Készen áll a ló az ütközetnek napjára; de az Úré a megtartás!
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
És lőn azok közül a napok közül egyen, mikor ő a népet tanítá a templomban, és az evangéliumot hirdeté, előállának a főpapok és az írástudók
Mikor pedig immár közelgete az Olajfák hegyének lejtőjéhez, a tanítványok egész sokasága örvendezve kezdé dicsérni az Istent fennszóval mindazokért a csodákért, amelyeket láttak; Luk 19:1
Jézus ezeket hallván, monda neki: Még egy fogyatkozás van benned: Add el mindenedet, amid van, és oszd el a szegényeknek, és kincsed lesz mennyországban; és