Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 Végezetre imádkozzatok értünk atyámfiai, hogy az Úrnak beszéde terjedjen és dicsőíttessék, amiként ti köztetek is.
2 És hogy meneküljünk meg az alkalmatlan és gonosz emberektől. Mert nem mindenkié a hit!
3 De hű az Úr, aki megerősít titeket és megőriz a gonosztól.
4 Bízunk is az Úrban reátok nézve, hogy megteszitek és meg is fogjátok tenni azokat, amiket parancsolunk.
5 Az Úr pedig igazgassa a ti szíveteket az Isten iránt való szeretetre, és Krisztus iránt való állhatatosságra.
6 A mi Urunk Jézus Krisztus nevében pedig, rendeljük nektek, atyámfiai, hogy vonjátok el magatokat minden atyafitól, aki rendetlenül él, és nem ama utasítás szerint, amelyet mi tőlünk kapott.
7 Magatok is tudjátok, mimódon kell minket követni; mert nem viseltük magunkat közöttetek rendetlenül.
8 Sem ingyen kenyeret nem ettünk senkinél, hanem munkával és fáradsággal, éjjel-nappal dolgozva, hogy közületek senkinek se legyünk terhére.
9 Nem azért, mintha nem volna rá jogunk, hanem hogy magunkat például adjuk nektek, hogy minket kövessetek.
10 Mert amikor nálatok voltunk is, azt rendeltük nektek, hogy ha valaki nem akar dolgozni, ne is egyék.
11 Mert halljuk, hogy némelyek rendetlenül élnek közületek, akik semmit nem dolgoznak, hanem nyughatatlankodnak.
12 Az ilyeneknek azonban rendeljük és kérjük őket a mi Urunk Jézus Krisztusra, hogy csendesen munkálkodva, a maguk kenyerét egyék.
13 Ti pedig, atyámfiai, meg ne restüljetek a jó cselekvésben.
14 Ha pedig valaki nem engedelmeskedik a mi levél által való beszédünknek, azt jegyezzétek meg; és ne társalkodjatok vele, hogy megszégyenüljön.
15 De ne tartsátok ellenségnek, hanem intsétek, mint atyafit.
16 Maga pedig a békességnek Ura adjon nektek mindenkor minden tekintetben békességet. Az Úr [legyen] mindnyájatokkal!
17 A köszöntést én Pál [írom] a saját kezemmel, ami ismertető jegye minden levelemnek. Így írok.
18 A mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme mindnyájatokkal! Ámen.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
Dávid felkenése és Isten tekintete a szívre. Az 1 Sámuel 16. fejezetben az Úr elvetett királyként kezeli Sault, és Sámuelt Betlehembe küldi, hogy Isai fiai
Saul engedetlensége Amálek ellen: „engedelmesség jobb az áldozatnál” és Isten elvetése. Az 1Sámuel 15-ben Saul parancsot kap az ÚRtól, hogy Amálek ellen teljes ítéletet hajtson
Jónátán hite és Saul elhamarkodott esküje: szabadítás, zavar és vezetői felelősség. Az 1Sámuel 14-ben Jónátán hitből, kevés emberrel támadást indít a filiszteus őrség ellen, és