És lőn azok közül a napok közül egyen, mikor ő a népet tanítá
És lőn azok közül a napok közül egyen, mikor ő a népet tanítá a templomban, és az evangéliumot hirdeté, előállának a főpapok és az írástudók
Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 Az éneklőmesternek, a gittithre. Aszáfé.
2 Örvendezzetek Istennek, a mi erősségünknek; ujjongjatok a Jákób Istenének!
3 Dalt zengjetek és dobot pergessetek, gyönyörű hárfát citerával együtt.
4 Fújjatok kürtöt új holdra, holdtöltekor, a mi ünnepünk napján;
5 Mert végzett dolog ez Izraelnél, a Jákób Istenének rendelése.
6 Bizonyságul tette ő a József nemzetségében, amikor kijött Egyiptom földje ellen. Nyelvet hallék [ott], amit nem tudtam.
7 Megszabadítottam a tehertől az ő vállát, kezei megmenekültek a kosártól.
8 A nyomorúságban segítségül hívtál és én megszabadítottalak téged; meghallgattalak téged a mennydörgésnek rejtekében; megpróbáltalak téged a versengések vizénél. Szela.
9 Hallgass én népem, hadd tegyek bizonyságot ellened! Oh Izrael, ha te meghallgatnál engem!
10 Ne legyen te nálad idegen isten, és az idegen isten előtt meg ne hajolj!
11 Én, az Úr vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptom földéről: nyisd szét a te szájad és betöltöm azt.
12 De nem hallgatott népem az én szómra, és Izrael nem engedelmeskedett nekem.
13 Ott hagytam azért őt szívüknek keménységében, hogy járjanak a maguk tanácsa szerint.
14 Oh, ha az én népem hallgatna reám, [s] Izrael az én utaimon járna!
15 Legott megaláznám ellenségeit, s szorongatói ellen fordítanám kezem.
16 Az Úrnak gyűlölői hízelegnének neki, és örökkévaló volna az ő idejük.
17 És ő megelégítené őt java búzával, és sziklából folyó mézzel töltenélek be téged!
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
És lőn azok közül a napok közül egyen, mikor ő a népet tanítá a templomban, és az evangéliumot hirdeté, előállának a főpapok és az írástudók
Mikor pedig immár közelgete az Olajfák hegyének lejtőjéhez, a tanítványok egész sokasága örvendezve kezdé dicsérni az Istent fennszóval mindazokért a csodákért, amelyeket láttak; Luk 19:1
Jézus ezeket hallván, monda neki: Még egy fogyatkozás van benned: Add el mindenedet, amid van, és oszd el a szegényeknek, és kincsed lesz mennyországban; és