
És nem viszi azt a gyülekezet sátorának nyílásához, hogy
És nem viszi azt a gyülekezet sátorának nyílásához, hogy áldozattal járuljon az Úrhoz, az Úrnak hajléka előtt: vérontásul tulajdoníttassék az annak az embernek; vért ontott,
Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 A sors által való második rész juta Simeonnak, a Simeon fiai nemzetségének az ő családjaik szerint, és lőn az ő örökségük a Júda fiainak öröksége között.
2 És lőn az övék az ő örökségükül: Beer-Seba, Seba és Móláda;
3 Hacar-Sual, Bála és Ecem;
4 Eltolád, Bethul és Horma;
5 Ciklág, Béth-Markaboth és Hacar-Szusza;
6 Béth-Lebaoth és Sarúhen. Tizenhárom város és ezeknek falui.
7 Ain, Rimmon, Ether és Asán. Négy város és ezeknek falui;
8 És mindazok a faluk, amelyek e városok körül valának Baalath-Beérig, délen Rámatig. Ez a Simeon fiai nemzetségének öröksége az ő családjaik szerint.
9 A Júda fiainak osztályrészéből lőn a Simeon fiainak örökségük, mert a Júda fiainak osztályrésze nagyobb vala mint illett volna nekik; ezért öröklének Simeon fiai azoknak öröksége között.
10 A sors által való harmadik rész juta a Zebulon fiainak az ő családjaik szerint, és lőn az ő örökségüknek határa Száridig.
11 És felmegy az ő határuk nyugatnak, Mareala felé, és éri Dabbasethet, és éri a folyóvizet is, amely átellenben van Jokneámmal.
12 Száridtól pedig napkelet felé fordul Kiszloth-Tábor határára, és tova megy Daberáthnak, és felmegy Jafiának.
13 Innen pedig átmegy kelet felé Gittha-Héfernek és Ittha-Kacinnak, és tova megy Rimmonnak, kerülvén Néa felé:
14 És ennél kerül a határ északról Hannathonnak; a széle pedig a Jiftah-Él völgye.
15 Továbbá Kattáth, Nahalál, Simron, Jidealá és Bethlehem. Tizenkét város és azoknak falui.
16 Ez a Zebulon fiainak öröksége az ő családjaik szerint; ezek a városok és ezeknek falui.
17 A sors által való negyedik rész Issakhárnak, az Issakhár fiainak juta, az ő családjaik szerint.
18 És lőn az ő határuk: Jezréel, Keszuloth és Súnem:
19 Hafaráim, Sion és Anaharath;
20 Rabbith, Kisjon és Ébec;
21 Remeth, Én-Gannim, Én-Hadda és Béth-Paccéc.
22 És éri a határ Tábort, Sahacimát és Béth-Semest, a határuknak széle pedig a Jordán. Tizenhat város és ezeknek falui.
23 Ez az Izsakhár fiai nemzetségének öröksége, az ő családjaik szerint: a városok és ezeknek falui.
24 A sors által való ötödik rész pedig juta az Áser fiai nemzetségének az ő családjaik szerint.
25 És lőn az ő határuk: Helkath, Háli, Beten és Aksáf;
26 Alammelek, Ameád és Misál, és éri Karmelt nyugat felé és Sihór-Libnáthot.
27 Azután visszafordul napkelet felé Béth-Dágonnak, és éri Zebulont és a Jiftah-Él völgyét észak felől, Béth-Émeket és Neiélt, és tovamegy Kabulnak bal kéz felől;
28 És Ebronnak, Rehobnak, Hammonnak és Kánának a nagy Cidonig.
29 Azután visszafordul a határ Rámának, Tyrusnak erős városáig; és újra fordul a határ Hósznak, a szélei pedig a tengernél vannak Akzib oldala felől;
30 És Umma, Afék és Rehób. Huszonkét város és ezeknek falui.
31 Ez az Áser fiai nemzetségének öröksége az ő családjaik szerint: ezek a városok és ezeknek falui.
32 A sors által való hatodik rész juta a Nafthali fiainak, a Nafthali fiainak az ő családjaik szerint.
33 Lőn pedig a határuk: Heleftől, Elontól fogva Caanannimnál Adámi-Nekebig és Jabneél-Lakkumig; a széle pedig a Jordán vala.
34 Azután fordul a határ nyugat felé Aznoth-Tábornak; innen pedig tovamegy Hukkóknak, és éri Zebulont dél felől, Ásert pedig éri nyugat felől, és a Júdát is; a Jordán napkelet felé vala.
35 Erősített városok [ezek]: Ciddim, Cér, Hammath, Rakkath és Kinnereth;
36 Adáma, Ráma és Hásor;
37 Kedes, Edrei és Én-Hásor;
38 Jireon, Migdal-Él, Horem, Béth-Anath és Béth-Semes. Tizenkilenc város és ezeknek falui.
39 Ez a Nafthali fiai nemzetségének öröksége az ő családjaik szerint: a városok és ezeknek falui.
40 A sors által való hetedik rész juta a Dán fiai nemzetségének az ő családjaik szerint.
41 És lőn az ő örökségüknek határa: Córa, Estháol és Ir-Semes;
42 Saalabbin, Ajjálon és Jithla;
43 Élon, Timnatha és Ekrón;
44 Eltheké, Gibbethon és Baaláth;
45 Jehud, Bené-Bárak és Gath-Rimmon;
46 Mé-Jarkon és Rakkon, a Jáfó átellenében levő határral.
47 De tovább méne ezeknél a Dán fiainak határa. Felmenének ugyanis a Dán fiai, és hadakozának Lesem ellen, és el is foglalák azt, és veték azt fegyver élére, és birtokba vevék azt, és lakozának benne, és nevezék Lesemet Dánnak, az ő atyjuknak Dánnak nevére.
48 Ez a Dán fiai nemzetségének öröksége az ő családjaik szerint: ezek a városok és ezeknek falui.
49 Mikor pedig elvégezték vala a földnek örökbe vételét annak határai szerint, akkor adtak Izrael fiai örökséget Józsuénak, a Nún fiának ő közöttük.
50 Az Úr rendelése szerint adák neki azt a várost, amelyet kért vala: Timnath-Szeráhot az Efraim hegyén, és megépíté azt a várost, és abban lakozék.
51 Ezek azok az örökségek, amelyeket örökül adtak Eleázár, a pap és Józsué, a Nún fia és az atyáknak fejei az Izrael fiai nemzetségeinek sors szerint, Silóban, az Úr előtt, a gyülekezet sátorának nyílásánál. Így végezék el a földnek felosztását.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
És nem viszi azt a gyülekezet sátorának nyílásához, hogy áldozattal járuljon az Úrhoz, az Úrnak hajléka előtt: vérontásul tulajdoníttassék az annak az embernek; vért ontott,
Gyolcsból készült szent köntöst öltsön magára, és gyolcs lábravaló legyen a testén, gyolcs övvel övezze be magát, és gyolcs süveget tegyen fel; szent ruhák ezek;
És készítse el a pap az egyiket bűnért való áldozatul, a másikat pedig egészen égőáldozatul; így szerezzen neki engesztelést a pap az Úr előtt az