Zsolt 86:1 – 86:17
Nagy nyomorúságban való könyörgés
1 Dávid imádsága.; Hajtsd hozzám Uram füledet, hallgass meg engem, mert nyomorult és szegény vagyok én!
2 Tartsd meg életemet, mert kegyes vagyok én; mentsd meg én Istenem a te szolgádat, aki bízik benned.
3 Könyörülj én rajtam Uram, mert hozzád kiáltok minden napon!
4 Vidámítsd meg a te szolgádnak lelkét, mert hozzád emelem fel Uram lelkemet.
5 Mert te Uram jó vagy és kegyelmes, és nagy irgalmasságú mindazokhoz, akik hozzád kiáltanak.
6 Figyelmezzél Uram az én imádságomra, és hallgasd meg az én könyörgésemnek szavát!
7 Nyomorúságomnak idején hozzád kiáltok, mert te meghallgatsz engem.
8 Nincsen Uram hozzád hasonló az istenek között, és nincsenek hasonlók a te munkáidhoz!
9 Eljőnek a népek mind, amelyeket alkottál, és leborulnak előtted Uram, és dicsőítik a te nevedet.
10 Mert nagy vagy te és csodadolgokat művelsz; csak te vagy Isten egyedül!
11 Mutasd meg nekem a te utadat, hogy járhassak a te igazságodban, [és] teljes szívvel féljem nevedet.
12 Dicsérlek téged Uram, Istenem, teljes szívemből, és dicsőítem a te nevedet örökké!
13 Mert nagy én rajtam a te kegyelmed, és kiszabadítottad lelkemet a mélységes pokolból.
14 Isten! Kevélyek támadtak fel ellenem, és kegyetlenek serege keresi lelkemet, [akik] meg sem gondolnak téged.
15 De te Uram, könyörülő és irgalmas Isten vagy, késedelmes a haragra, nagy kegyelmű és igazságú!
16 Tekints reám és könyörülj rajtam! Add a te erődet a te szolgádnak, és szabadítsd meg a te szolgálóleányodnak fiát!
17 Adj jelt nekem javamra, hogy lássák az én gyűlölőim és szégyenüljenek meg, amikor te Uram megsegítesz és megvigasztalsz engem.