2Krón 34:1 – 34:33

Jósiás eltörli a bálványozást

  1 Nyolc esztendős vala Jósiás, mikor uralkodni kezdett volt, és uralkodott harmincegy esztendeig Jeruzsálemben.
  2 És jó dolgot cselekedék az Úr előtt, és jára az ő atyjának Dávidnak útjain, és nem hajolt el sem jobbra, sem balra;
  3 Mert az ő királyságának nyolcadik esztendejében, mikor még gyermek volna, kezdé keresni az ő atyjának Dávidnak Istenét; tizenkettedik esztendejében pedig Júdát és Jeruzsálemet kezdé megtisztítani a magaslatoktól, Aseráktól, bálványoktól és öntött képektől.
  4 Leronták őelőtte a Baálok oltárait és az azokon levő szobrokat lehányatá; az Aserákot is a bálványokkal és öntött képekkel egyetembe szétrombolá és apróra töreté, és elhinteté azoknak temetőhelyén, akik azoknak áldoztak vala.
  5 A papok csontjait megégeté azoknak oltárain, és megtisztítá Júdát és Jeruzsálemet.
  6 [Így cselekedék] Manassénak, Efraimnak és Simeonnak városaiban is, mind Nafthaliig, azoknak pusztáiban körös-körül.
  7 Lehányatá azért az oltárokat; az Aserákat és a bálványokat összetördelé mind porrá, és minden naposzlopot elpusztított Izrael egész földén; azután megtére Jeruzsálembe.

Jósiás kijavítja a templomot

  8 Királyságának tizennyolcadik esztendejében pedig, minekutána a földet és a házat megtisztítá, elküldé Sáfánt az Asália fiát, és Maaséját a város elöljáróját, és Joát a Joákház fiát, az emlékírót, hogy kijavíttatnák az Úrnak, az ő Istenének házát.
  9 És menének Hilkiás főpaphoz, és átadták [neki] az Isten házába begyűlt pénzt, amelyet a léviták, az ajtónállók gyűjtöttek Manassétól, Efraimtól és az egész Izrael maradékaitól, és egész Júdától és Benjámintól, és Jeruzsálem lakóitól.
  10 És adák a munkavezetőknek, akik felvigyáztak az Úr házában, hogy adják azt a munkásoknak, akik dolgoztak az Úr házában, hogy kijavítsák és helyreállítsák a házat.
  11 És adtak [pénzt] az ácsoknak és a kőműveseknek, hogy vegyenek faragott köveket, és fákat a kapcsolásokra, és a házak gerendázására, amelyeket elrontottak a Júda királyai.
  12 És az emberek hűségesen végzik vala a munkát; akikre felügyelének Jáhát és Obádia léviták, a Mérári fiai közül valók; és Zakariás, Mésullám, a kéhátiták fiai közül valók, akik szorgalmazzák vala őket. E léviták pedig mindnyájan mesterek valának az éneklőszerszámokban.
  13 A teherhordókat pedig (mert voltak felügyelők a munkások felett mindenféle dologban) szorgalmazák a léviták közül való íródeákok, igazgatók és ajtónállók.

A törvénykönyvet megtalálják, olvasnak belőle

  14 Mikor pedig kihozák azok a pénzt, amely az Úr házában gyűlt össze: megtalálá Hilkia pap az Úr törvénykönyvét, amelyet Mózes által [adott] volt.
  15 Szóla pedig Hilkia, és monda Sáfánnak, az íródeáknak: A törvénykönyvet megtalálám az Úr házában. És adá Hilkia a könyvet Sáfánnak.
  16 És vivé Sáfán a könyvet a királyhoz, és elbeszélé neki a dolgot, mondván: Valamit bíztál a te szolgáidra, abban híven eljárnak;
  17 Mert az Úr házában talált pénzt összeszedvén, adák a felügyelőknek és munkásoknak kezébe.
  18 Továbbá jelenté Sáfán íródeák a királynak, mondván: Hilkia pap nekem egy könyvet ada; és olvasott abból Sáfán a király előtt.
  19 Mikor pedig a király hallotta a törvény beszédeit, ruháit megszaggatá.
  20 És parancsola a király Hilkia papnak és Ahikámnak a Sáfán fiának, Abdonnak a Mika fiának, és az íródeáknak Sáfánnak, és Asájának a király szolgájának, mondván:
  21 Menjetek el, és keressétek meg az Urat én értem, s az Izrael és Júda maradékaiért, a könyv beszédei felől, amely megtaláltatott, mert nagy az Úr haragja, amely mi reánk szállott azért, hogy a mi atyáink nem tartották meg az Úrnak beszédét, hogy mind aszerint cselekedtek volna, amint e könyvben megíratott.
 
Húlda prófétaasszony

22 Elméne azért Hilkia és a király embere Húlda prófétaasszonyhoz, a Sallum feleségéhez, aki Thókéhát fia vala, aki Hasrának, a ruhák gondviselőjének fia vala (ő pedig Jeruzsálemben, a második utcában lakik vala) és aszerint szólának neki.
  23 Ki monda nekik: Így szól az Úr, Izrael Istene: Mondjátok meg a férfinak, aki titeket hozzám küldött;
  24 Ezt mondja az Úr: Íme én veszedelmet hozok e helyre és ennek lakosira, mindazokat az átkokat, amelyek meg vannak írva a könyvben, amelyet felolvastak a Júda királya előtt;
  25 Mivel elhagytak engem, és idegen isteneknek tömjéneztek, hogy engem haragra gerjesszenek az ő kezeiknek minden cselekedetei által. Felgerjedt az én haragom e hely ellen, és el sem oltatik.
  26 A Júda királyának pedig, aki titeket küldött, hogy az Urat megkérdjétek, így szóljatok: Így szól az Úr, Izrael Istene: Ami a beszédeket illeti, amelyeket hallottál:
  27 Mivel a te szíved meglágyult, és magadat megaláztad az Isten előtt, mikor hallád az ő beszédeit e hely ellen és az ő lakosai ellen; mivel magadat megaláztad előttem, és ruháidat megszaggattad és sírtál előttem: én is meghallgattalak, ezt mondja az Úr.
  28 Íme én téged a te atyáid közé takarítlak, és tétetel a te sírodba békességben, és nem látják a te szemeid azt a veszedelmet, amelyet én hozok e helyre és ennek lakóira. És e szerint beszélték el ezt a királynak.

A szövetség megújítása

  29 Akkor a király elkülde, és összegyűjteté Júdának és Jeruzsálemnek minden véneit.
  30 És felméne a király az Úr házába, és ő vele Júdának minden férfiai, és Jeruzsálem lakosai, a papok, a léviták és az egész nép kicsinytől fogva nagyig, és elolvasá fülük hallására a szövetség könyvének minden beszédeit, amelyet találtak vala az Úr házában.
  31 Azután felállván a király az ő helyén, fogadást tőn az Úr előtt, hogy ő az Urat követendi, és hogy parancsolatait, bizonyságtételeit és rendeléseit teljes szívéből és teljes lelkéből megőrzendi, cselekedvén a szövetség beszédeit, amelyek megírattak abban a könyvben.
  32 És felfogadtatá e dolgot mindazokkal, akik Jeruzsálemből és Benjáminból valók. És Jeruzsálem lakói az Istennek, az ő atyáik Istenének szövetsége szerint cselekedének.
  33 Akkor elpusztított Jósiás minden utálatos bálványt Izrael fiainak egész földjéről, és kényszeríte mindenkit, valaki találtatik vala Izraelben, hogy szolgáljon az Úrnak, az ő Istenüknek; [és] az ő egész életében nem szakadának el az Úrtól, atyáik Istenétől.