Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 Azon éjjel kerülte az álom a királyt, és megparancsolá, hogy hozzák elő a történetek emlékkönyvét, és ezek olvastattak a király előtt.
2 És írva találák, amint Márdokeus feljelenté Bigtánát és Térest, a király két udvarmesterét, a küszöb őrzőit, akik azon voltak, hogy rávetik kezüket Ahasvérus királyra.
3 És monda a király: Micsoda tisztességet és méltóságot adtak azért Márdokeusnak? És felelének a király apródjai, az ő szolgái: Semmit sem juttattak neki [azért].
4 Akkor monda a király: Ki van az udvarban? (Mert Hámán jöve a királyi ház külső udvarába, hogy megmondja a királynak, hogy akasztassa fel Márdokeust a fára, amelyet készíttetett neki.)
5 És felelének neki a király apródjai: Íme Hámán áll az udvarban. És mondja a király: Jöjjön be!
6 És beméne Hámán, és monda neki a király: Mit kell cselekedni azzal a férfiúval, akinek a király tisztességet kíván? (Hámán pedig gondolá az ő szívében: Kinek akarna a király nagyobb tisztességet tenni, mint én nekem?)
7 És monda Hámán a királynak: A férfiúnak, akinek a király tisztességet kíván,
8 Hozzanak királyi ruhát, amelyben a király jár, és lovat, amelyen a király szokott ülni és amelynek fejére királyi koronát szoktak tenni.
9 És adják azt a ruhát és lovat a király egyik legelső fejedelmének a kezébe, és öltöztessék fel azt a férfiút, akinek a király tisztességet kíván, és hordozzák őt a lovon a város utcáin, és kiáltsák előtte: Így cselekesznek a férfiúval, akinek a király tisztességet kíván.
10 Akkor monda a király Hámánnak: Siess, hozd elő azt a ruhát és azt a lovat, amint mondád, és cselekedjél úgy a zsidó Márdokeussal, aki a király kapujában ül, és semmit el ne hagyj mindabból, amit szóltál.
11 Előhozá azért Hámán a ruhát és a lovat, és felöltözteté Márdokeust, és lovon hordozá őt a város utcáján, és kiáltá előtte: Így cselekesznek a férfiúval, akinek a király tisztességet kíván.
12 És Márdokeus megtére a király kapujához. Hámán pedig siete házába, búsulva és fejét betakarva.
13 És elbeszélé Hámán Zéresnek, az ő feleségének és minden barátjának mindazt, ami vele történt. És mondának neki az ő bölcsei és Zéres, az ő felesége: Ha Márdokeus, aki előtt kezdtél hanyatlani, a zsidók magvából való: nem bírsz vele, hanem bizony elesel előtte.
14 És amíg így beszélének vele, eljövének a király udvarmesterei, és siettek Hámánt a lakomára vinni, amelyet készített vala Eszter.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
Adóniás önfelmagasztalása és Isten rendjének helyreállása. Az 1Királyok 1. fejezete átmeneti és próbatételes időszakot mutat be Dávid királyságának végén. Adóniás önkényesen királlyá akarja tenni magát,
A népszámlálás bűne és az oltár helyreállító üzenete. A 2Sámuel 24. fejezete megmutatja, milyen súlyos következménye van annak, amikor a vezető elbizakodottságból vagy helytelen indítékból
Az igaz uralkodás súlya és a hűséges vitézek emlékezete. A 2Sámuel 23. fejezete két nagy egységben mutatja be Dávid utolsó szavait és vitézeinek tetteit. Az