Ő pedig vette vala az öt kenyeret és a két halat, és az égre
Ő pedig vette vala az öt kenyeret és a két halat, és az égre tekintvén, hálákat ada; és megszegé a kenyereket és adá tanítványainak, hogy
Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 A Dávidé.; Áldjad én lelkem az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét.
2 Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről.
3 Aki megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet.
4 Aki megváltja életedet a koporsótól; kegyelemmel és irgalmassággal koronáz meg téged.
5 Aki jóval tölti be a te ékességedet, [és] megújul a te ifjúságod, mint a sasé.
6 Igazságot cselekszik az Úr, és ítéletet minden elnyomottal.
7 Megismertette az ő utait Mózessel; Izrael fiaival az ő cselekedeteit.
8 Könyörülő és irgalmas az Úr, késedelmes a haragra és nagy kegyelmű.
9 Nem feddődik minduntalan, és nem tartja meg haragját örökké.
10 Nem bűneink szerint cselekszik velünk, és nem fizet nekünk a mi álnokságaink szerint.
11 Mert amilyen magas az ég a földtől, olyan nagy az ő kegyelme az őt félők iránt.
12 Amilyen távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messze veti el tőlünk a mi vétkeinket.
13 Amilyen könyörülő az atya a fiakhoz, olyan könyörülő az Úr az őt félők iránt.
14 Mert ő tudja a mi formáltatásunkat; megemlékezik róla, hogy por vagyunk.
15 Az embernek napjai olyanok, mint a fű, úgy virágzik, mint a mezőnek virága.
16 Hogyha általmegy rajta a szél, nincsen többé, és az ő helye sem ismeri azt többé.
17 De az Úr kegyelme öröktől fogva való és örökkévaló az őt félőkön, és az ő igazsága a fiaknak fiain;
18 Azokon, akik megtartják az ő szövetségét és megemlékeznek az ő parancsolatairól, hogy azokat megcselekedjék.
19 Az Úr a mennyekbe helyeztette az ő székét és az ő uralkodása mindenre kihat.
20 Áldjátok az Urat ő angyalai, ti hatalmas erejűek, akik teljesítitek az ő rendeletét, hallgatván az ő rendeletének szavára.
21 Áldjátok az Urat minden ő serege: ő szolgái, akaratának teljesítői!
22 Áldjátok az Urat minden ő teremtményei, az ő uralkodásának minden helyén! Áldjad én lelkem az Urat!
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
Ő pedig vette vala az öt kenyeret és a két halat, és az égre tekintvén, hálákat ada; és megszegé a kenyereket és adá tanítványainak, hogy
És Jézus azonnal megengedé nekik. A tisztátalan lelkek pedig kijövén, bemenének a disznókba; és a nyáj a meredekről a tengerbe rohana. Valának pedig mintegy kétezren;
Némely pedig a jó földbe esék; és ad vala nevekedő és bővölködő gyümölcsöt, és némely hoz vala harminc annyit, némely hatvan annyit, némely pedig száz