Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkről énekelni jó; hiszen őt dicsérni gyönyörűséges és illendő dolog!
Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkről énekelni jó; hiszen őt dicsérni gyönyörűséges és illendő dolog!
Biblia

Biblia

Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.

Áldott az Úr, atyáink Istene, aki erre indítá a király szívét, hogy megékesítse az Úr házát, mely Jeruzsálemben van.

Ezsd 7:1 – 7:28

Ezsdrás engedélyt és támogatást nyer Artaxerxestől az istentisztelet berendezésére

  1 És ezek után Artaxerxész perzsa király uralkodásakor Ezsdrás, a Serája fia, ki Azariás fia, ki Hilkiás fia,
  2 Ki Sallum fia, ki Sádók fia, ki Ahitub fia,
  3 Ki Amária fia, ki Azariás fia, ki Mérájóth fia,
  4 Ki Zerahja fia, ki Uzzi fia, ki Bukki fia,
  5 Ki Abisua fia, ki Fineás fia, ki Eleázár fia, ki pedig Áronnak, a főpapnak fia volt.
  6 Ez az Ezsdrás feljöve Babilóniából, (ő, aki bölcs írástudó vala a Mózes törvényében, melyet az Úr, Izrael Istene adott vala) és megadá neki a király az Úrnak, az ő Istenének rajta nyugovó kegyelme szerint minden kérését.
  7 Feljövének pedig az Izrael fiai, a papok, a léviták, az énekesek, a kapunállók és a léviták szolgái közül [többen] Jeruzsálembe Artaxerxész király hetedik esztendejében.
  8 És [Ezsdrás] megérkezék [velük] Jeruzsálembe az ötödik hónapban, a király hetedik esztendejében.
  9 Ugyanis az első hónak első napján határozá el a Babilóniából való feljövetelt, és az ötödik hó első napján érkezett Jeruzsálembe, az ő Istenének rajta nyugvó jó kegyelme szerint;
  10 Mert Ezsdrás erős szívvel törekedett keresni és cselekedni az Úr törvényét, és tanítani Izraelben a rendeléseket és ítéleteket.
  11 És ez mássa a levélnek, melyet adott vala Artaxerxész király Ezsdrásnak, az írástudó papnak, aki írástudó vala az Úr parancsolatainak beszédeiben, Izraelnek adott rendeléseiben:
  12 „Artaxerxész, a királyok királya Ezsdrás papnak, ki a menny Istenének törvényében bölcs írástudó és a többi.
  13 Szabadságot adok, hogy valaki országomban Izrael népe, papjai és a léviták közül Jeruzsálembe akar menni, veled elmehet.
  14 Minthogy te elbocsáttatol a királytól és hét tanácsosától, hogy utána nézz Júdának és Jeruzsálemnek, a te Istened törvénye szerint, mely kezedben van,
  15 És hogy elvigyed az ezüstöt és aranyat, melyet a király és tanácsosai önkénytesen ajándékoznak Izrael Istenének, kinek hajléka Jeruzsálemben van,
  16 És mindazt az ezüstöt és aranyat, melyet kapni fogsz Babilónia egész tartományában, együtt a nép és a papok önkénytes ajándékával, mit [ezek] önkénytesen ajándékoznak az ő Istenük házának, mely Jeruzsálemben van.
  17 Annálfogva gondosan végy e pénzen bikákat, kosokat és bárányokat s hozzájuk való étel- és italáldozatokat, s áldozd meg azokat Istenetek házának oltárán, mely Jeruzsálemben van:
  18 A megmaradott ezüsttel és arannyal pedig, amit jónak láttok cselekedni te és atyádfiai, Istenetek akarata szerint, azt cselekedjétek.
  19 És az edényekkel, melyek neked adattak át a te Istened házának szolgálatára, számolj be Isten előtt Jeruzsálemben.
  20 Egyéb szükségét pedig Istened házának, mit csak teljesítened kell, teljesítsd a király kincstartó házából.
  21 És én, Artaxerxész, a király, parancsolom minden a folyóvízen túl lakó kincstartóimnak, hogy minden, amit csak kérend tőletek Ezsdrás pap, ki a menny Istenének törvényében írástudó, pontosan teljesíttessék,
  22 [És pedig] száz tálentum ezüstig, száz kór búzáig, száz báth borig, száz báth olajig és sóban, amennyi elég.
  23 Minden, mi a menny Istenének akarata szerint való, pontosan teljesíttessék a menny Istenének házáért, hogy meg ne haragudjék a királynak és fiainak országára.
  24 Veletek pedig tudatjuk, hogy sem a papokra, sem a lévitákra, sem az énekesekre, sem a kapunállókra, sem a léviták szolgáira, sem Isten e háza szolgáira, adót, rovást és úti vámot [senkinek] vetni nem szabad.
  25 És te Ezsdrás, a te Istened bölcs [törvénye] szerint, amely kezedben van, rendelj ítélőket és bírákat, akik törvényt tegyenek minden a folyóvízen túl lakó nép között, mindazok között, akik tudják Istenednek törvényeit, és akik nem tudják, azokat tanítsátok!
  26 Valaki pedig nem fogja cselekedni a te Istenednek törvényét és a király törvényét, ítélet hozassék felette pontosan, vagy halálra, vagy számkivetésre, vagy jószágvesztésre, vagy fogságra.”
  27 Áldott az Úr, atyáink Istene, aki erre indítá a király szívét, hogy megékesítse az Úr házát, mely Jeruzsálemben van.
  28 És [aki] hozzám fordítá irgalmasságát a király előtt és tanácsosai előtt és a király minden hatalmas fejedelmei előtt! És én megerősödvén az Úrnak az én Istenemnek rajtam nyugovó kegyelme által, családfőket gyűjték össze Izraelből, [hogy feljönnének] velem.

Hasonló bejegyzés ami érdekelhet
Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: email
Email

Ímé, Isten kijelenti

“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!

Angol testvéroldalunkért

Elérhetőségeink

Címünk