Dán 2:1 – 2:49

Dániel megfejti Nabukodonozor álmát a négy világbirodalomról és Istennek örökkévaló országáról, és igen felmagasztaltatik

  1 És Nabukodonozor uralkodásának második esztendejében álmokat láta Nabukodonozor, és nyugtalan lőn az ő lelke, és álma félbeszakadt.
  2 És mondá a király, hogy hívjanak írástudókat, varázslókat, bűbájosokat és káldeusokat, hogy fejtsék meg a királynak az ő álmait; és bemenének azok, és állának a király elé.
  3 És monda nekik a király: Álmot láttam, és nyugtalan a lelkem megtudni az álmot.
  4 És mondák a káldeusok a királynak szíriai nyelven: Király, örökké élj! mondd meg az álmot a te szolgáidnak, és megjelentjük az értelmét.
  5 Felele a király, és monda a káldeusoknak: Az én szavam áll! Ha tehát meg nem mondjátok nekem az álmot és annak értelmét, darabokra tépettek, és a ti házaitok szemétdombokká tétetnek.
  6 Ha pedig az álmot és annak értelmét megjelentitek: ajándékokat, jutalmat és nagy tisztességet vesztek tőlem; ezért az álmot és annak értelmét jelentsétek meg nekem.
  7 Felelének másodszor, és mondának: A király mondja meg az álmot az ő szolgáinak: és az értelmét megjelentjük.
  8 Felele a király, és monda: Bizonnyal tudom én, hogy csak időt akartok ti nyerni, mert látjátok, hogy áll az én szavam.
  9 Hogy ha az álmot meg nem mondjátok nekem, [csak] egy ítélet lehet felőletek: hogy hamis és tétovázó beszédet koholtok, hogy azzal tartsatok engem, míg az idő múlik. Mondjátok meg azért nekem az álmot, akkor tudom, hogy az értelmét is megjelenthetitek nekem.
  10 Felelének a káldeusok a királynak, és mondák: Nincs ember a földön, aki a király dolgát megjelenthesse: mivelhogy bármilyen nagy és hatalmas király sem kívánt még egyetlen írástudótól, varázslótól és káldeustól sem ilyen dolgot.
  11 Mert a dolog, amit a király kíván, igen nehéz, és nincs más, aki azt megjelenthesse a király előtt, hanemha az istenek, akik nem lakoznak együtt az emberekkel.
  12 E miatt a király megharaguvék és igen felgerjede, és meghagyá, hogy a babiloni bölcsek mind veszíttessenek el.
  13 És a parancsolat kiméne, hogy öljék meg a bölcseket; és keresik vala Dánielt és az ő társait, hogy megölettessenek.
  14 Ekkor Dániel bölcsen és értelmesen felele Arióknak, a királyi testőrség fejének, aki kiment vala, hogy megölesse a babiloni bölcseket.
  15 Szóla és monda Arióknak, a király főemberének: Miért e kegyetlen parancsolat a királytól? Akkor Ariók elmondá a dolgot Dánielnek.
  16 És beméne Dániel, és kéré a királyt, hogy adjon neki időt, hogy megjelenthesse az értelmet a királynak.
  17 Ekkor Dániel haza méne, és elmondá e dolgot Ananiásnak, Misáelnek és Azariásnak, az ő társainak:
  18 Hogy kérjenek az egek Istenétől irgalmasságot e titok végett, hogy el ne vesszenek Dániel és az ő társai a többi babiloni bölcsekkel együtt.
  19 Akkor Dánielnek megjelenteték az a titok éjjeli látásban. Áldá akkor Dániel az egek Istenét.
  20 Szóla Dániel, és monda: Áldott legyen az Istennek neve örökkön örökké: mert övé a bölcsesség és az erő.
  21 És ő változtatja meg az időket és az időknek részeit; dönt királyokat és tesz királyokat; ad bölcsességet a bölcseknek és tudományt az értelmeseknek.
  22 Ő jelenti meg a mély és elrejtett dolgokat, tudja mi van a sötétségben; és világosság lakozik vele!
  23 Neked adok hálát, atyáimnak Istene, és dicsérlek én téged, hogy bölcsességet és erőt adtál nekem, és mostan megjelentetted nekem, amit kértünk tőled; mert a király dolgát megjelentetted nekünk!
  24 Beméne azért Dániel Ariókhoz, akit rendelt vala a király, hogy elveszítse a babiloni bölcseket; elméne azért, és mondá neki: A babiloni bölcseket ne veszíttesd el; vigyél engem a király elé és a megfejtést tudtára adom a királynak.
  25 Akkor Ariók sietve bevivé Dánielt a király elébe, és mondá: Találtam férfiút Júdának fogoly fiai között, aki a megfejtést megjelenti a királynak.
  26 Szóla a király, és monda Dánielnek, akit Baltazárnak nevezének: Csakugyan képes vagy megjelenteni nekem az álmot, amelyet láttam, és annak értelmét?
  27 Felele Dániel a király előtt, és mondá: A titkot, amelyről a király tudakozódék, a bölcsek, varázslók, írástudók, jövendőmondók meg nem jelenthetik a királynak;
  28 De van Isten az égben, aki a titkokat megjelenti; és ő tudtára adta Nabukodonozor királynak: mi lészen az utolsó napokban. A te álmod és a te fejed látása a te ágyadban ez volt:
  29 Neked, oh király! gondolataid támadtak a te ágyadban afelől, hogy mik lesznek ez után, és aki megjelenti a titkokat, megjelentette neked azt, ami lesz.
  30 Nekem pedig ez a titok nem bölcsességből, amely bennem minden élő felett volna, jelentetett meg, hanem azért, hogy a megfejtés tudtára adassék a királynak és te megértsed a te szívednek gondolatait.
  31 Te látád, oh király, és íme egy nagy kép; ez a kép, mely hatalmas vala és kiváló az ő fényessége, előtted áll vala, és az ábrázata rettenetes volt.
  32 Annak az álló képnek feje tiszta aranyból, melle és karjai ezüstből, hasa és oldalai rézből,
  33 Lábszárai vasból, lábai pedig részint vasból, részint cserépből valának.
  34 Nézed vala, amíg egy kő leszakada kéz [érintése] nélkül, és letöré azt az [álló]képet vas- és cseréplábairól, és darabokra zúzá azokat.
  35 Akkor eggyé zúzódék a vas, cserép, réz, ezüst és arany, és lőnek mint a nyári szérűn a polyva, és felkapá azokat a szél, és helyüket sem találák azoknak. Az a kő pedig, amely leüté az [álló]képet nagy heggyé lőn, és betölté az egész földet.
  36 Ez az álom, és értelmét is megmondjuk a királynak.
  37 Te, oh király! királyok királya, kinek az egek Istene birodalmat, hatalmat, erőt és dicsőséget adott;
  38 És valahol emberek fiai, mezei állatok és égi madarak lakoznak, a te kezedbe adta azokat, és úrrá tett téged mindezeken: Te vagy az arany-fej.
  39 És utánad más birodalom támad, alábbvaló mint te; és egy másik, egy harmadik birodalom, rézből való, amely az egész földön uralkodik.
  40 A negyedik birodalom pedig erős lesz, mint a vas; mert [miként] a vas széttör és összezúz mindent; bizony mint a vas pusztít, mind amazokat szétzúzza és elpusztítja.
  41 Hogy pedig lábakat és ujjakat részint cserépből, részint vasból valónak láttál: a birodalom kétfelé oszol, de lesz benne a vasnak erejéből, amint láttad, hogy a vas elegy volt az agyagcseréppel.
  42 És hogy a lába ujjai részint vas, részint cserép: az a birodalom részint erős, részint pedig törékeny lesz.
  43 Hogy pedig vasat elegyülve láttál agyagcseréppel: azok emberi mag által vegyülnek össze, de egymással nem egyesülnek, minthogy a vas nem egyesül a cseréppel.
  44 És azoknak a királyoknak idejében támaszt az egek Istene birodalmat, mely soha örökké meg nem romol, és ez a birodalom más népre nem száll át [hanem] szétzúzza és elrontja mindazokat a birodalmakat, maga pedig megáll örökké.
  45 Minthogy láttad, hogy a hegyről kő szakad vala le kéz [érintése] nélkül, és szétzúzá a vasat, rezet, cserepet, ezüstöt és aranyat: a nagy Isten azt jelentette meg a királynak, ami majd ezután lészen; és igaz az álom, és bizonyos annak értelme.
  46 Akkor Nabukodonozor király arcra borula és imádá Dánielt, és meghagyá, hogy ételáldozattal és jó illattal áldozzanak neki.
  47 Szóla a király Dánielnek, és monda: Bizonnyal a ti Istenetek, ő az isteneknek Istene, és a királyoknak ura és a titkok megjelentője, hogy te is megjelenthetted ezt a titkot!
  48 Akkor a király fölmagasztalá Dánielt, és sok nagy ajándékot ada neki, és hatalmat adott neki Babilonnak egész tartománya felett, és a babiloni összes bölcseknek elöljárójává tevé őt.
  49 És Dániel kéré a királyt, hogy Sidrákot, Misákot és Abednégót rendelje a babiloni tartomány gondviselésére; Dániel pedig a király udvarában vala.