Józs 1:1 – 1:18

Isten megerősíti Józsuét hivatalában

  1 És lőn Mózesnek, az Úr szolgájának halála után, szóla az Úr Józsuénak, a Nún fiának, Mózes szolgájának, mondván:
  2 Mózes, az én szolgám meghalt; most azért kelj fel, menj át ezen a Jordánon, te és mind ez a nép arra a földre, amelyet én adok nekik, az Izrael fiainak.
  3 Minden helyet, amelyet talpatok érint, nektek adtam, amiképpen szólottam Mózesnek.
  4 A pusztától és a Libanontól fogva a nagy folyóvízig, az Eufrates folyóvízig, a khitteusoknak egész földje és a nagy tengerig napnyugat felé lesz a ti határotok.
  5 Meg nem áll senki előtted életednek minden idejében; amiképpen Mózessel vele voltam, teveled is veled leszek; el nem hagylak téged, sem el nem maradok tőled.
  6 Légy bátor és erős, mert te teszed majd e népet annak a földnek örökösévé, amely felől megesküdtem az ő atyáiknak, hogy nekik adom azt.
  7 Csak légy bátor és igen erős, hogy vigyázz és mindent ama törvény szerint cselekedjél, amelyet Mózes, az én szolgám szabott elődbe; attól se jobbra, se balra ne hajolj, hogy jó szerencsés lehess mindenben, amiben jársz!
  8 El ne távozzék e törvénynek könyve a te szádtól, hanem gondolkodjál arról éjjel és nappal, hogy vigyázz és mindent úgy cselekedjél, amint írva van abban, mert akkor leszel jó szerencsés a te utaidon és akkor boldogulsz.
  9 Avagy nem parancsoltam-e meg neked: légy bátor és erős? Ne félj, és ne rettegj, mert veled lesz az Úr, a te Istened mindenben, amiben jársz.

A nép engedelmességet ígér Józsuénak  10 Parancsola azért Józsué a nép elöljáróinak, mondván:

  11 Menjetek által a táboron, és parancsoljátok meg a népnek, mondván: Készítsetek magatoknak útravalót, mert harmadnap múlva átmentek ti ezen a Jordánon, hogy bemenjetek és bírjátok azt a földet, amelyet az Úr, a ti Istenetek ad nektek birtokul.
  12 A Rúben és Gád nemzetségének pedig, és a Manassé nemzetség felének szóla Józsué, mondván:
  13 Emlékezzetek meg a dologról, amit megparancsolt nektek Mózes, az Úrnak szolgája, mondván: Az Úr, a ti Istenetek megnyugtatott titeket, és nektek adta ezt a földet.
  14 Feleségeitek, gyermekeitek és barmaitok maradjanak e földön, amelyet adott nektek Mózes a Jordánon túl; ti pedig fegyveres kézzel menjetek át atyátokfiai előtt, mindnyájan, akik közületek erős vitézek, és segéljétek meg őket;
  15 Amíg megnyugosztja az Úr a ti atyátokfiait is, mint titeket, és bírják ők is a földet, amelyet az Úr, a ti Istenetek ad nekik: akkor aztán térjetek vissza a ti örökségetek földére és bírjátok azt, amelyet Mózes, az Úr szolgája adott nektek a Jordánon túl, napkelet felől.
  16 Azok pedig felelének Józsuénak, mondván: Mindent megcselekszünk, amit parancsoltál nekünk, és ahová küldesz minket, oda megyünk.
  17 Amint Mózesre hallgattunk, éppen úgy hallgatunk majd tereád, csak legyen veled az Úr, a te Istened, amiképpen vele volt Mózessel.
  18 Mindenki, aki ellene szegül a te szódnak, és nem hallgat a te beszédedre mindabban, amit parancsolsz neki, megölettessék. Csak bátor légy és erős!