Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 Még mindig csúfot űznek belőlem! Szemem az ő patvarkodásuk között virraszt.
2 Kezest magadnál rendelj, kérlek, nekem; [különben] ki csap velem kezet?
3 Minthogy az ő szívüket elzártad az értelem elől, azért nem is magasztalhatod fel őket.
4 Aki prédává juttatja barátait, annak fiainak szemei elfogyatkoznak.
5 Példabeszéddé tőn engem a népek előtt, és ijesztővé lettem előttük.
6 A bosszúság miatt szemem elhomályosodik, és minden tagom olyan, mint az árnyék.
7 Elálmélkodnak ezen a becsületesek, és az ártatlan a képmutató ellen támad.
8 Ám az igaz kitart az ő útján, és a tiszta kezű ember még erősebbé lesz.
9 Nosza hát, térjetek ide mindnyájan; jöjjetek, kérlek, úgy sem találok bölcset köztetek.
10 Napjaim elmúlának, szívemnek kincsei: terveim meghiusulának.
11 Az éjszakát nappallá változtatják, és a világosság csakhamar sötétséggé lesz.
12 Ha reménykedem is, a sír már az én házam, a sötétségben vetettem az én ágyamat.
13 A sírnak mondom: Te vagy az én atyám; a férgeknek pedig: Ti vagytok az én anyám és néném.
14 Hol tehát az én reménységem, ki törődik az én reménységemmel?
15 Leszáll az majd a sír üregébe, velem együtt nyugoszik a porban.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
Absolon halála, a lázadás bukása és Dávid gyásza. A 2Sámuel 18. fejezete a lázadás véres következményét és Dávid szívének mély fájdalmát tárja elénk. Bár Dávid
Akhitófel tanácsa, Khúsai bölcsessége és Isten rejtett vezetése. A 2Sámuel 17. fejezete megmutatja, hogy a lázadás nemcsak emberi erőviszonyok kérdése, hanem Isten szuverén kezében álló
Dávid megaláztatása, Simei átkozódása és Absolon szégyenteljes lázadása. A 2Sámuel 16. fejezete tovább mélyíti Dávid menekülésének fájdalmát: útközben egyszerre találkozik számítással, rágalommal, megaláztatással és politikai