Péld 27:1 – 27:27

Óvás dicsekvéstől és elbizakodottságtól

  1 Ne dicsekedjél a holnapi nappal; mert nem tudod, mit hoz a nap [tereád].
  2 Dicsérjen meg téged más, és ne a te szájad; az idegen, és ne a te ajkaid.
  3 Nehézség van a kőben, és teher a fövényben; de a bolondnak haragja nehezebb mind a kettőnél.
  4 A búsulásban kegyetlenség [van], és a haragban áradás; de ki állhatna meg az irigység előtt?
  5 Jobb a nyilvánvaló dorgálás a titkos szeretetnél.
  6 Jószándékból valók a barátságos embertől vett sebek; és temérdek a gyűlölőnek csókja.
  7 A jóllakott ember még a lépesmézet is megtapodja; de az éhes embernek minden keserű édes.
  8 Mint a madárka, ki elbujdosott fészkétől, olyan az ember, aki elbujdosott az ő lakóhelyétől.
  9 [Mint] a kenet és jó illat megvidámítja a szívet: úgy az ő barátjának édes [szavai is, melyek] lelke tanácsából [valók].
  10 A te barátodat, és a te atyádnak barátját el ne hagyd, és a te atyádfiának házába be ne menj nyomorúságodnak idején. Jobb a közel való szomszéd a messze való atyafinál.
  11 Légy bölcs fiam, és vidámítsd meg az én szívemet; hogy megfelelhessek annak, aki engem ócsárol.
  12 Az eszes meglátja a bajt, elrejti magát; az esztelenek neki mennek, kárát vallják.
  13 Vedd el a ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért zálogold meg.
  14 Aki nagy hangon áldja az ő barátját, reggel jó idején felkelvén; átokul tulajdoníttatik neki.
  15 A sebes záporeső idején való szüntelen csepegés, és a morgó asszonyember hasonlók.
  16 Valaki el akarja azt rejteni, szelet rejt el, és az ő jobbja olajjal találkozik.
  17 [Miképpen] egyik vassal a másikat élesítik, [akképpen] az ember élesíti az ő barátjának orcáját.
  18 [Mint] aki őrzi a fügét, eszik annak gyümölcséből, úgy aki az ő urára vigyáz, tiszteltetik.
  19 Mint a vízben egyik orca a másikat [megmutatja], úgy egyik embernek szíve a másikat.
  20 [Mint] a sír és a pokol meg nem elégednek, [úgy] az embernek szemei meg nem elégednek.
  21 [Mint] az ezüst a tégelyben, és az arany a kemencében [próbáltatik meg, úgy] az ember az ő híre-neve szerint.
  22 Ha megtörnéd is a bolondot mozsárban mozsártörővel a megtört gabona között, nem távoznék el ő tőle az ő bolondsága.
  23 Szorgalmasan megismerd a te juhaid külsejét, gondolj a nyájakra.
  24 Mert nem örökkévaló a gazdagság, és vajon a korona nemzetségről nemzetségre lesz-e?
  25 [Mikor] levágatott a szénafű, és megtetszett a sarjú, és begyűjtettek a hegyekről a füvek:
  26 Vannak juhaid a te ruházatodra, és kecskebakok mezőnek árául,
  27 És elég kecsketej a te ételedre, a te házadnépének ételére, és szolgálóleányaidnak ételül.