Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 Dávid pedig ezt az éneket mondotta az Úrnak azon a napon, mikor az Úr megszabadítá őt minden ellenségeinek kezéből, és a Saul kezéből.
2 És monda: Az Úr az én kősziklám és kőváram, és szabadítóm nekem.
3 Az Isten az én erősségem, őbenne bízom én.; Pajzsom nekem ő s üdvösségemnek szarva, erősségem és oltalmam.; Az én üdvözítőm, ki megszabadítasz az erőszakosságtól.
4 Az Úrhoz kiáltok, aki dicséretreméltó;; És megszabadulok ellenségeimtől.
5 Mert halál hullámai vettek engem körül,; Az istentelenség árjai rettentettek engem;
6 A pokol kötelei vettek körül,; S a halál tőrei estek reám.
7 Szükségemben az Urat hívtam,; S az én Istenemhez kiáltottam:; És meghallá lakóhelyéről szavamat,; S kiáltásom eljutott füleibe.
8 Akkor rengett és remegett a föld,; Az égnek fundamentumai inogtak,; És megrendülének, mert haragudott Ő.
9 Füst szállt fel orrából,; És emésztő tűz szájából,; Izzószén gerjedt belőle.
10 Lehajtá az eget és leszállt,; És homály volt lábai alatt.
11 A kerubon ment és röpült,; És a szelek szárnyain tűnt fel.
12 Sötétségből maga körül sátrakat emelt,; Esőhullást, sűrű felhőket.
13 Az előtte levő fényességből; Izzó szenek gerjedének.
14 És dörgött az égből az Úr,; És a Magasságos hangot adott.
15 Ellövé nyilait és szétszórta azokat,; Villámot, és összekeverte azokat.
16 És meglátszottak a tenger örvényei,; S a világ fundamentumai felszínre kerültek,; Az Úrnak feddésétől,; Orra leheletének fúvásától.
17 Lenyúlt a magasságból és felvett engem,; S a mélységes vizekből kihúzott engem.
18 Hatalmas ellenségeimtől megszabadított engem;; Gyűlölőimtől, kik hatalmasabbak valának nálam.
19 Reámtörtek nyomorúságom napján,; De az Úr gyámolóm volt nekem.
20 Tágas helyre vitt ki engem,; Kiragadott, mert jóakaróm nekem.
21 Az Úr megfizetett nekem igazságom szerint,; Kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nekem.
22 Mert megőriztem az Úrnak utait,; S gonoszul nem szakadtam el Istenemtől.
23 Mert ítéletei mind előttem vannak,; S rendeléseitől nem távoztam el.
24 Tökéletes voltam előtte, s őrizkedtem rosszaságomtól.
25 Ezért megfizet nekem az Úr igazságom szerint,; Szemei előtt való tisztaságom szerint.
26 Az irgalmashoz irgalmas vagy,; A tökéletes vitézhez tökéletes vagy.
27 A tisztához tiszta vagy,; A visszáshoz pedig visszás.
28 Segítesz a nyomorult népen,; Szemeiddel pedig megalázod a felfuvalkodottakat.
29 Mert te vagy az én szövétnekem, Uram,; S az Úr megvilágosítja az én sötétségemet.
30 Mert veled harci seregen is átfutok,; Az én Istenemmel kőfalon is átugrom.
31 Az Istennek útja tökéletes;; Az Úrnak beszéde tiszta;; Pajzsa ő mindeneknek, akik őbenne bíznak.
32 Mert kicsoda volna Isten az Úron kívül?; S kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kívül?
33 Isten az én erős kőváram,; Ki vezérli az igaznak útját.
34 Lábait olyanná teszi, mint a szarvasé,; S magas helyekre állít engem.
35 Kezeimet harcra tanítja,; Hogy az ércív karjaim által törik el.
36 Üdvösségednek pajzsát adtad nekem,; S kegyelmed naggyá tett engem.
37 Lépéseimet kiszélesítetted alattam.; És bokáim meg nem tántorodtak.
38 Üldözöm ellenségeimet és elpusztítom őket,; Nem térek vissza, míg meg nem semmisítem őket.
39 Megsemmisítem, eltiprom őket, hogy fel nem kelhetnek,; Lábaim alatt hullanak el.
40 Mert te erővel öveztél fel engem a harcra,; Lenyomtad azokat, kik ellenem támadtak.
41 Megadtad, hogy ellenségeim hátat fordítottak nekem,; Gyűlölőim, akiket elpusztítottam én,
42 Felnéztek, de nem volt, ki megszabadítsa,; Az Úrhoz, de nem felelt nekik.
43 Szétmorzsolom őket, mint a föld porát,; Összezúzom, mint az utca sarát, széttaposom őket.
44 Megmentettél népemnek pártoskodásaitól,; Népeknek fejéül tartasz fenn engemet,; [Oly] nép szolgál nekem, melyet nem ismertem.
45 Idegen fiak hízelkednek nekem,; S [egy] hallásra engedelmeskednek,
46 Idegen fiak elcsüggednek,; S váraikból reszketve jőnek elő.
47 Él az Úr és áldott az én kősziklám.; Magasztaltassék az Isten, üdvösségem kősziklája.
48 Isten az, ki bosszút áll értem,; S alám hajtja a népeket.
49 Ki megment engem ellenségeimtől,; Te magasztalsz fel engem az ellenem támadók fölött,; S az erőszakos embertől megszabadítasz engem.
50 Dicsérlek azért téged, Uram, a pogányok között,; S nevednek dicséretet éneklek.
51 Nagy segítséget ad az ő királyának,; Irgalmasságot cselekszik felkentjével,; Dáviddal és az ő magvával mindörökké!
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
Jertek, térjünk vissza az Úrhoz, mert ő szaggatott meg és ő gyógyít meg minket; megsebesített, de bekötöz minket! Hós 6:1 – 6:11 Isten verése megtérésre
Látta ugyan Efraim a maga betegségét, Júda is a maga sebét, és Efraim Asszíriához folyamodott és küldött Járéb királyhoz; de az nem tud titeket meggyógyítani,
Azért búsul a föld és elerőtlenül minden, ami azon lakik, a mező vada és az ég madara egyaránt, bizony a tenger halai is elveszíttetnek. Hós
Optimized by Seraphinite Accelerator