Mikor bemennek oda a papok, ki ne jöjjenek a szent helyről
Mikor bemennek oda a papok, ki ne jöjjenek a szent helyről a külső pitvarba, hanem ott rakják le ruháikat, melyekben szolgáltak; mert szentek ezek, és
Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 Ezek azok, akik Dávidhoz menének Siklágba, mikor Saul, a Kis fia miatt még számkivetésben vala, akik a hősöknek a harcban segítői voltak.
2 Ívesek, akik mind jobb-, mind bal kézre kővel [hajítanak] és nyíllal lőnek vala, akik Saul atyjafiai közül valók valának, Benjámin nemzetségéből.
3 Elöljáró vala Ahiézer és Joás, a gibeabeli Semáa fiai és Jéziel és Pélet, Azmávet fiai, Beráka és Jéhu, Anatótból,
4 És a gibeonbeli Ismája, a harminc közül való hős, akiknek elöljárójuk is vala; Irméja, Jaháziel, Johanán és gederátbeli Józabád,
5 Elúzai, Jérimót, Behália, Semária és hárufbeli Sefátja,
6 Elkána, Isija, Azaréel, Jóézer és a Kóré nemzetéből való Jásobéám.
7 Joéla és Zebádja, a Gedorból való Jérohám fiai.
8 A gáditák közül is menének Dávidhoz, mikor a pusztában vala az erősségben, erős és hadakozó férfiak, pajzsosok, dárdások, [akiknek] orcájuk, mint az oroszlánnak orcája és gyorsaságra hasonlók a hegyen lakozó vadkecskékhez.
9 Ézer az első, Obádia második, Eliáb harmadik,
10 Mismanna negyedik, Jirméja ötödik,
11 Attai hatodik, Eliel hetedik,
12 Nyolcadik Johanán, kilencedik Elzabád,
13 Tizedik Jirméja, tizenegyedik Makbánnai.
14 Ezek voltak főemberek a seregben a Gád fiai közül; a legkisebbek egyike száz ellen, a legnagyobbak egyike ezer ellen!
15 Ezek azok, akik a Jordánon átmentek volt az első hónapban, noha az [árvíz] a partot felülmúlta, és elűzték mindazokat, akik a völgyben [valának] napkelet felől és napnyugat felől.
16 Jövének Dávidhoz a Benjámin és a Júda fiai közül is az erősségbe.
17 És kiméne Dávid eléjük, és felelvén, monda nekik: Hogyha békesség okáért jöttök hozzám, hogy segítségemre legyetek, az én szívem egy lesz ti veletek; ha pedig meg akartok csalni, [hogy eláruljatok] az én ellenségeimnek, holott semmi gonoszságot nem követtem el: lássa meg a mi atyáink Istene és büntessen meg.
18 A lélek pedig felindítá Amásait, a harmincnak fejedelmét, [s monda]: Óh Dávid, tied [vagyunk] és te veled [leszünk], Isai fia! Békesség, békesség neked, békesség a te segítőidnek is, mert megsegít téged a te Istened! Magához fogadá azért őket Dávid, és főemberekké tevé a seregben.
19 Ennek felette Manasséból is hajlának Dávidhoz, mikor a filiszteusokkal együtt Saul ellen ment volna harcolni; de nem segéllék őket; mert tanácsot [tartván], haza küldék a filiszteusok fejedelmei, mondván: A mi fejünk veszésével fog visszamenni az ő urához, Saulhoz.
20 Mikor visszatére Siklágba, hajlának ő hozzá a Manassé fiai közül Adna, Józabád, Jediháel, Mikáel, Józabád, Elihu és Sillétai, akik a Manasse [nemzetségé]ből való ezerek elöljárói [voltak].
21 És ezek Dávidnak segítségül voltak az [ellenség] seregei ellen; mert fejenként mind erős vitézek valának, és vezérek a seregben.
22 Annak felette minden nap mennek vala Dávidhoz, hogy segítségére legyenek neki, míg [serege] naggyá lőn, mint az Istennek tábora.
23 Ezek pedig számszerint a viadalhoz készült elöljárók, akik Dávidhoz mentek vala Hebronban, hogy őt Saul helyett az országban királlyá válasszák, az Isten ígérete szerint.
24 A Júda fiai közül, akik pajzst és kopját viselének hatezer-nyolcszáz vala harcra készen.
25 A Simeon fiai közül [vitéz] férfiak a viadalra, hétezer-száz.
26 A Lévi fiai közül négyezer-hatszáz [vala].
27 Jojada is, ki az Áron fiai között elöljáró vala, és ő vele háromezer-hétszáz.
28 És az ifjú Sádók, aki igen erős vala, és az ő atyja házából huszonkét főember.
29 A Benjámin fiai közül, akik Saul atyjafiai valának, háromezer; mert még azok közül sokan hűségesen őrizik vala a Saul házát.
30 Az Efraim fiai közül húszezer-nyolcszáz, igen vitézek, akik az ő nemzetségükben híres férfiak valának;
31 Manassénak félnemzetségéből pedig tizennyolcezer, kik névszerint kijelöltetének, hogy elmenjenek és Dávidot királlyá válasszák.
32 Az Izsakhár fiai közül, akik felismerék az idő alkalmas voltát, hogy tudnák, mit kellene Izraelnek cselekednie, kétszáz főember és az ő rokonaik mind hallgatnak vala beszédükre.
33 A Zebulon [fiai] közül a harcra kimenők, minden hadiszerszámokkal felkészülve, ötvenezren valának, [készek] a viadalra állhatatos szívvel.
34 A Nafthali [nemzetségé]ből ezer főember vala; és ő velük pajzzsal s kopjával harminchétezer vala.
35 A dániták közül, akik a viadalhoz készek valának, huszonnyolcezer-hatszázan voltak.
36 És az Áser [fiai] közül a hadakozók és az ütközethez készek negyvenezren valának.
37 A Jordánon túl lakozók közül, [azaz] a rúbeniták, gáditák és a Manasse nemzetségének fele közül, minden viadalhoz való szerszámokkal egyetemben, [jöttek] százhúszezren.
38 Mindezek hadakozó férfiak, a viadalra elkészülve, egy értelemmel mentek vala Hebronba, hogy Dávidot az egész Izrael felett királlyá válasszák, sőt ezeken kívül is az egész Izrael egy szívvel [azon] volt, hogy Dávidot királlyá válasszák.
39 És ott maradának Dáviddal harmadnapig, s esznek és isznak vala; mert az ő atyjukfiai készítettek vala nekik;
40 És úgy a szomszédságukban levők, mint [mások] Izsakhárig, Zebulonig és Nafthaliig hoznak vala kenyereket szamarakon, tevéken, öszvéreken és ökrökön, eleséget, lisztet, fügét, aszuszőlőt, bort, olajat, [vágó]barmokat, juhokat számtalan sokat; mert nagy öröm vala Izraelben.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
Mikor bemennek oda a papok, ki ne jöjjenek a szent helyről a külső pitvarba, hanem ott rakják le ruháikat, melyekben szolgáltak; mert szentek ezek, és
És szoros ablakok és pálmák valának mind egy- s mind másfelől a tornác oldalfalain. Így voltak a ház oldalkamarái és a gerendák. Ez 41:1 –
Az a kamara pedig, mely északra néz, azoké a papoké, kik az oltárhoz való szolgálatban foglalatosak, ezek a Sádók fiai, kik az Úrhoz járulnak a