Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 Lőn pedig, amint meghallák az emoreusok minden királyai, akik a Jordánon túl laknak napnyugat felé, és a kananeusok minden királyai, akik a tenger mellett laknak vala, hogy kiszáraztotta az Úr a Jordánnak vizét az Izrael fiai előtt, amíg általjöttünk vala; megolvada az ő szívük, és nem vala többé bátorság bennük Izrael fiai miatt.
2 Ez időben monda az Úr Józsuénak: Csinálj magadnak kőkéseket, és másodszor is metéld körül az Izrael fiait.
3 És csinála Józsué magának kőkéseket, és körülmetélé Izrael fiait a körülmetéletlenség halmán.
4 Az ok pedig, amiért körülmetélé őket Józsué, ez: Mindaz a nép, amely kijött vala Egyiptomból; a férfiak, a hadakozó emberek mindnyájan meghaltak vala a pusztában, útközben, amíg jöttek vala Egyiptomból.
5 Mert körül volt ugyan metélve mindaz a nép, amely kijött vala; de azt a népet, amely a pusztában született, útközben, amíg jöttek vala Egyiptomból, nem metélték vala körül;
6 Mert negyven esztendeig jártak Izrael fiai a pusztában, mialatt elemészteték a hadakozó férfiaknak egész népsége, akik Egyiptomból jöttek vala ki, mivelhogy nem hallgattak vala az Úr szavára; akiknek megesküdt az Úr, hogy nem láttatja meg velük a földet, amely felől megesküdt vala az Úr az ő atyáiknak, hogy nekünk adja azt a tejjel és mézzel folyó földet.
7 Fiaikat állította vala azért helyükbe, ezeket metélé körül Józsué, mert körülmetéletlenek valának, mivelhogy nem metélék vala körül őket az útban.
8 Miután pedig mind az egész nép körülmetéltetett vala, veszteg lőnek az ő helyükön a táborban, míglen meggyógyulának.
9 És monda az Úr Józsuénak: Ma fordítottam el rólatok Egyiptom gyalázatát; ezért hívják e hely nevét Gilgálnak mind a mai napig.
10 És Gilgálban táborozának Izrael fiai, és megkészíték a páskhát a hónapnak tizennegyedik napján, este, Jérikhónak mezején.
11 És evének a föld terméséből a páskhának másodnapján kovásztalan kenyeret és pörkölt gabonát, ugyanezen a napon.
12 És másnaptól kezdve, hogy ettek vala a föld terméséből, megszűnék a manna, és nem volt többé mannájuk az Izrael fiainak; hanem Kanaán földének gyümölcséből evének abban az esztendőben.
13 Lőn pedig, amikor Józsué Jérikhónál vala, felemelé az ő szemeit, és látá, hogy íme egy férfiú áll vala előtte meztelen karddal kezében. És hozzá méne Józsué, és monda neki: Közülünk való vagy-e te, vagy ellenségeink közül?
14 Az pedig monda: Nem, mert én az Úr seregének fejedelme vagyok, most jöttem. És leborula Józsué a földre arccal, és meghajtá magát, és monda neki: Mit szól az én Uram az ő szolgájának?
15 És monda az Úr seregének fejedelme Józsuénak: Oldd le a te saruidat lábaidról, mert szent a hely, amelyen állasz. És úgy cselekedék Józsué.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
A mostani egek pedig és a föld, ugyanazon szó által megkíméltettek, tűznek tartatván fenn, az ítéletnek és az istentelen emberek romlásának napjára. 2Pét 3:1 –
Valának pedig hamis próféták is a nép között, amiképpen ti köztetek is lesznek hamis tanítók, akik veszedelmes eretnekségeket fognak becsempészni, és az Urat, aki megváltotta
Annak okáért, atyámfiai, igyekezzetek inkább a ti elhívatástokat és kiválasztatásotokat erőssé tenni; mert ha ezeket cselekszitek, nem ütköztök meg soha. 2Pét 1:1 – 1:21 A