
Az Úr az én kősziklám és szabadítóm.
Az Úr az én kősziklám és szabadítóm. A 2Sámuel 22. fejezete Dávid hálaéneke, amelyben visszatekint az Úr szabadításaira, és nyíltan megvallja, hogy nem a maga
Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván:
2 Embernek fia! mire való a szőlőtőke fája egyéb fa között, a venyige, mely az erdő fái között van?
3 Avagy vesznek-e abból fát, hogy valami eszközt csináljanak belőle? avagy vesznek-e belőle szeget, hogy mindenféle edényt akasszanak reá?
4 Íme a tűznek adatott, hogy megeméssze; két végét megemésztette már a tűz, és közepe megpörkölődött, vajon való-e valami eszközre?
5 Íme, míg ép vala, semmi eszközre nem vala jó; mennyivel kevésbé csinálhatnak belőle valamit most, mikor a tűz megemésztette és megpörkölődött!
6 Azért így szól az Úr Isten: Amint a szőlőtőke fáját az erdő fái közül a tűznek adtam megemésztésre, úgy adtam oda Jeruzsálem lakóit;
7 És ellenük fordítom arcomat. A tűzből jöttek ki és a tűz eméssze meg őket, és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, mikor arcomat ellenük fordítom.
8 És teszem a földet pusztasággá, mivelhogy elpártoltak tőlem, ezt mondja az Úr Isten.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!

Az Úr az én kősziklám és szabadítóm. A 2Sámuel 22. fejezete Dávid hálaéneke, amelyben visszatekint az Úr szabadításaira, és nyíltan megvallja, hogy nem a maga

A megszegett szövetség ára és az igazság helyreállítása. A 2Sámuel 21. fejezete megmutatja, hogy a múlt bűnei nem tűnnek el következmények nélkül, ha az igazság

Seba lázadása, Joáb kegyetlensége és a bölcs asszony fellépése. A 2Sámuel 20. fejezete megmutatja, milyen gyorsan tud fellángolni a lázadás, amikor egy ember elfordítja a