Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 És elvégezteték az egész mű, amelyet Salamon király csinála az Úr házához. És bevivé Salamon Dávidtól, az ő atyjától, [Istennek] szenteltetett jószágot, az ezüstöt, aranyat és az összes edényeket, és helyezteté azokat az Isten házának kincsei közé.
2 Akkor Salamon összegyűjté az Izrael véneit és a nemzetségek összes fejedelmeit és az Izrael háznépének fejedelmeit Jeruzsálembe, hogy felvigyék az Úr szövetségének ládáját a Dávid városából, amely a Sion.
3 És felgyűlének Izraelnek minden férfiai a királyhoz, a hetedik hónak ünnepén.
4 Mikor pedig eljöttek volna mindnyájan az Izrael vénei: felvevék a léviták a ládát.
5 És felvivék a ládát, a gyülekezet sátorát és minden szent edényeket, amelyek a sátorban valának; felvivék azokat a papok [és] léviták.
6 Salamon király pedig és az Izrael egész gyülekezete, amely ő hozzá gyűlt, [megy vala] a láda előtt, áldozván juhokkal és ökrökkel, amelyek meg sem számláltathatnának, sem meg nem irattathatnának sokaságuk miatt.
7 És bevivék a papok az Úr szövetségének ládáját az ő helyére, az [Isten] házának belső részébe, a szentek-szentjébe, a kerubok szárnyai alá.
8 A kerubok pedig szárnyaikat kiterjesztik vala a láda felett, és befedezik vala a kerubok a ládát és annak rúdjait felülről.
9 Azután kijebb vonták annak rúdjait, úgy hogy a rudaknak végei láthatók valának a ládán kívül, a legbelső rész felől, de kívülről nem voltak láthatók. És ott volt mind e mai napig.
10 Nem volt egyéb a ládában, hanem csak Mózes két táblája, melyeket ő a Hóreb [hegyén] tett vala [abba], amikor az Úr szövetséget kötött Izrael fiaival, mikor kijövének Egyiptomból.
11 Lőn pedig, mikor a papok kijöttek a szent helyből, (mert a papok mindnyájan, akik ott valának, magukat megszentelték vala és akkor nem kellett megtartaniok az ő sorrendjüket,
12 Annak okáért az énekes léviták mind, amennyien valának, Asáf, Hémán, Jedutun, az ő fiaik és testvéreik fehér ruhákban, cimbalmokkal, lantokkal és citerákkal állanak vala napkelet felől az oltárnál és ő velük százhúsz kürtölő pap;
13 Mert a kürtölőknek és éneklőknek tisztük vala egyenlőképpen zengeni az Úrnak dicséretére és tiszteletére.) És mikor nagy fennszóval énekelnének kürtökkel, cimbalmokkal és [mindenféle] zengő szerszámokkal, dicsérvén az Urat, hogy ő igen jó és örökkévaló az ő irgalmassága: akkor a ház, az Úrnak háza megtelék köddel,
14 Annyira, hogy meg sem állhattak a papok az ő szolgálatukban a köd miatt, mert az Úr dicsősége töltötte vala be az Istennek házát.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
A mostani egek pedig és a föld, ugyanazon szó által megkíméltettek, tűznek tartatván fenn, az ítéletnek és az istentelen emberek romlásának napjára. 2Pét 3:1 –
Valának pedig hamis próféták is a nép között, amiképpen ti köztetek is lesznek hamis tanítók, akik veszedelmes eretnekségeket fognak becsempészni, és az Urat, aki megváltotta
Annak okáért, atyámfiai, igyekezzetek inkább a ti elhívatástokat és kiválasztatásotokat erőssé tenni; mert ha ezeket cselekszitek, nem ütköztök meg soha. 2Pét 1:1 – 1:21 A