Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 Lőn pedig, mikor Dávid az ő házában ülne, monda Nátán prófétának: Íme én cédrusfából csinált házban lakom, az Úr szövetségének ládája pedig kárpitok alatt.
2 Akkor monda Nátán Dávidnak: Valami a te szívedben van, cselekedd meg, mert az Isten veled lesz.
3 Azon éjjel pedig lőn az Istennek szava Nátánhoz, mondván:
4 Menj el, és mondd meg az én szolgámnak, Dávidnak: Ezt mondja az Úr: Ne te építs nekem házat lakásul;
5 Mert nem laktam én attól fogva házban, mióta az Izrael fiait kihoztam, mind e mai napig, hanem egy hajlékból más hajlékba [mentem] és sátorból [sátorba].
6 Amely helyeken jártam az Izrael egész népével, szólottam-e vagy egyszer valakinek az Izrael bírái közül (akiknek parancsoltam vala, hogy az én népemet legeltessék), mondván: Miért nem csináltatok nekem cédrusfából házat?
7 Most azért ezt mondjad az én szolgámnak, Dávidnak: Ezt mondja a Seregek Ura: Én választottalak téged a juhok mellől a pásztorkunyhóból, hogy légy vezére az én népemnek, az Izraelnek,
8 És veled voltam mindenütt, valahová mentél, minden ellenségeidet is a te orcád elől elvesztettem, ennek felette [oly] hírt szerzettem neked, aminemű hírük van a hatalmasoknak, akik a földön vannak;
9 Lakóhelyet is adtam az én népemnek, az Izraelnek és elplántálám őt; és lakik az ő helyén, és ki nem mozdul többé, s nem fogják az álnokságnak fiai sanyargatni, mint azelőtt.
10 És attól az időtől fogva, hogy megparancsoltam volt, hogy bírák legyenek az én népem, az Izrael felett, minden te ellenségeidet megalázám, és azt is jelentém neked, hogy az Úr házat épít neked.
11 És lészen, mikor betelnek a te életed napjai, hogy a te atyáidhoz elmenj, a te magodat feltámasztom te utánad, mely a te fiaid közül való lesz, és az ő országát megerősítem.
12 Ő épít nekem házat, és megerősítem az ő királyi székét mindörökké.
13 Én leszek neki atyja, ő pedig fiam lészen, és az én irgalmasságomat ő tőle el nem veszem, mint ahogy a te előtted valótól elvettem;
14 Hanem megerősítem őt az én házamban és az én országomban mindörökké, és az ő királyi széke erős lesz mindörökké.
15 Mind e beszédek szerint és mind e látás szerint szóla Nátán Dávidnak.
16 Beméne azért Dávid király, és leüle az Úr előtt, és monda: Ki vagyok én, óh Uram Isten, s micsoda az én házam is, hogy engemet eddig juttattál?
17 Sőt még ez is kevés volt előtted, óh Isten! hanem ennek felette szólál jövendőt is a te szolgád háza felől, és mint magas rangú embert, úgy tekintettél engemet, Úr Isten!
18 És mit [kérhetne] Dávid többet te tőled, a te szolgádnak tisztességére, holott te [jól] ismered a te szolgádat?
19 Óh Uram, a te szolgádért és a te szíved szerint cselekedéd mind e nagy dolgokat, hogy kijelentéd mindezeket a csodálatos dolgokat,
20 (Óh Uram, nincsen senki hasonló hozzád, és nincsen Isten náladnál több), mind aszerint, amint füleinkkel hallottuk.
21 És kicsoda olyan, mint a te néped, az Izrael, egy nemzetség a földön, amelyért elment volna az Isten, hogy megváltaná magának népül; hogy magadnak nagy és rettenetes nevet szerezz, kiűzvén a pogányokat a te néped elől, amelyet Egyiptomból megszabadítál!
22 És az Izrael népét a te népeddé tevéd mindörökké, és te Uram, nekik Istenük lettél.
23 Most azért Uram, a szó, amelyet szólál a te szolgád felől és az ő háza felől, erősíttessék meg mindörökké, és úgy cselekedjél, amint szóltál.
24 Maradjon meg és magasztaltassék fel a te neved mindörökké, hogy mondhassák: A Seregek Ura az Izrael Istene, Istene Izraelnek; és Dávidnak, a te szolgádnak háza legyen állandó előtted.
25 Minthogy te, én Istenem, a te szolgádnak füle hallására megjelentetted, hogy neki házat csinálsz: ez okáért indula meg a te szolgád, hogy könyörgene előtted.
26 Most azért én Uram, te vagy az Isten, és te szólád e [jó] dolgot a te szolgád felől.
27 Most azért tessék neked megáldani a te szolgádnak házát, hogy legyen [állandó] mindörökké előtted; mivelhogy te, Uram, megáldottad, [legyen] azért áldott mindörökké.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
És látám, hogy az asszony részeg vala a szentek vérétől és a Jézus És látám, hogy az asszony részeg vala a szentek vérétől és a
És tikkadának az emberek nagy hévséggel; és az Istennek nevét káromlák, akinek hatalma vala e csapásokon; és nem térének meg, hogy neki dicsőséget adjanak. Jel
Ki ne félne téged, Uram! és ki ne dicsőítené a te nevedet? mert csak Ki ne félne téged, Uram! és ki ne dicsőítené a te