
Józsué búcsúbeszéde: maradjatok hűségesek az Úrhoz
Józsué búcsúbeszéde: maradjatok hűségesek az Úrhoz Józsué élete végéhez közeledve összegyűjti Izráel véneit, fejedelmeit és bíráit, hogy utolsó tanácsot adjon nekik. Emlékezteti őket arra, hogy
Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 Círus perzsa király első esztendejében, hogy beteljesednék az Úrnak Jeremiás szája által [mondott] beszéde, felindítá az Úr Círus perzsa király lelkét, és ő kihirdetteté az ő egész birodalmában, [élőszóval] és írásban is, mondván:
2 Így szól Círus, a perzsa király: Az Úr, a mennynek Istene e föld minden országait nekem adta, és Ő parancsolta meg nekem, hogy építsek neki házat Jeruzsálemben, mely Júdában van;
3 Valaki azért ti köztetek az ő népe közül való, legyen vele az ő Istene, és menjen fel Jeruzsálembe, mely Júdában van, és építse az Úrnak, Izrael Istenének házát, ő az Isten, ki Jeruzsálemben [lakozik].
4 És mindenkit, aki még megmaradt, minden helyről, ahol lakik, segítsék azon helynek férfiai ezüsttel, arannyal, jószággal és barommal, azzal együtt, amit önkénytesen adnak az Isten házának, mely Jeruzsálemben van.
5 Fölkelének azért Júda és Benjámin családfői és a papok és a léviták, és mindnyájan, akiknek felindítá az Isten lelküket, hogy felmenjenek az Úr házának építésére, mely Jeruzsálemben van.
6 És minden körülöttük lakók segíték őket ezüst edényekkel, arannyal, jószággal, barommal, drágaságokkal, mindazon kívül, amit önkénytesen adtak.
7 Círus király pedig előhozatá az Úr házának edényeit, melyeket Nabukodonozor hozatott vala el Jeruzsálemből, s az ő isteneinek házába helyezett vala;
8 Előhozatá ezeket Círus, a perzsák királya, Mithredáthes kincstartó kezeihez, aki is átszámolá azokat Sesbassárnak, Júda fejedelmének.
9 És számok ez vala: harminc arany medence, ezer ezüst medence, huszonkilenc kés,
10 Harminc arany pohár, négyszáztíz másrendbeli ezüst pohár, és ezer más edény.
11 Minden arany és ezüst edényeknek száma ötezernégyszáz. Mindezt magával vivé Sesbassár, mikor a foglyok kijövének Babilóniából Jeruzsálembe.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!

Józsué búcsúbeszéde: maradjatok hűségesek az Úrhoz Józsué élete végéhez közeledve összegyűjti Izráel véneit, fejedelmeit és bíráit, hogy utolsó tanácsot adjon nekik. Emlékezteti őket arra, hogy

A Jordánnál épített oltár félreértése, a testvéri egység próbája és a tanúbizonyság igazsága. Józsué 22-ben Józsué békességgel elbocsátja Rúben, Gád és Manassé fél törzsének harcosait,

A léviták városai, Isten gondviselése és az ígéretek teljes beteljesedése. Józsué 21 arról szól, hogy a léviták – akiknek nem egy összefüggő törzsi területük van