Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 Az éneklőmesternek, Jedutun szerint; Dávid zsoltára.
2 Csak Istenben nyugoszik meg lelkem; tőle van az én szabadulásom.
3 Csak ő az én kősziklám és szabadulásom; ő az én oltalmam, azért nem rendülök meg felettébb.
4 Meddig támadtok még egy ember ellen; [meddig] törtök ellene valamennyien, mint meghanyatlott fal és dűlő kerítés ellen?
5 Csak arról tanácskoznak, mimódon vessék őt le méltóságából; szeretik a hazugságot; szájukkal áldanak, szívükben átkoznak. Szela.
6 Csak Istenben nyugodjál meg lelkem, mert tőle van reménységem.
7 Csak ő az én kősziklám és szabadulásom; ő az én oltalmam, azért nem rendülök meg.
8 Istennél van szabadulásom és dicsőségem; az én erős kősziklám, az én menedékem Istenben van.
9 Bízzatok őbenne mindenkor, ti népek; öntsétek ki előtte szíveteket; Isten a mi menedékünk. Szela.
10 Bizony hiábavalók a közembernek fiai és hazugok a főembernek fiai; ha mérőserpenyőbe vettetnek, mind alábbvalók a semminél.
11 Ne bízzatok zsarolt javakban, és rablott jószággal ne kevélykedjetek; a vagyonban, ha nő, ne bizakodjatok;
12 Egyszer szólott az Isten, kétszer hallottam ugyanazt, hogy a hatalom az Istené.
13 Tiéd Uram a kegyelem is. Bizony te fizetsz meg mindenkinek az ő cselekedete szerint!
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
Az angyalok pedig mindnyájan a királyi szék, a Vének és a négy lelkes állat körül állnak vala, és a királyi szék előtt arccal leborulának, és
Azután látám, mikor a hatodik pecsétet felnyitotta, és íme nagy földindulás lőn, és a nap feketévé lőn mint a szőrzsák, és a hold egészen olyan
És láték egy erős angyalt, aki nagy szóval kiálta: Ki volna méltó arra, hogy felnyissa a könyvet, és felbontsa annak pecsétjeit? Jel 5:1 – 5:14