Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
Jób 35:1 – 35:16
Elihu harmadik beszéde: az ember csak magának árt panaszkodásával. Isten igaz ítéletet tart
1 Tovább is felele Elihu, és monda:
2 Azt gondolod-e igaznak, ha így szólsz: Az én igazságom nagyobb, mint Istené?
3 Hogyha ezt mondod: Mi hasznod belőle? Mivel várhatok többet, mintha vétkezném?
4 Én megadom rá neked a feleletet, és barátaidnak te veled együtt.
5 Tekints az égre és lásd meg; és nézd meg a fellegeket, milyen magasan vannak feletted!
6 Hogyha vétkezel, mit tehetsz ellene; ha megsokasítod bűneidet, mit ártasz neki?
7 Ha igaz vagy, mit adsz neki, avagy mit kap a te kezedből?
8 Az olyan embernek [árt] a te gonoszságod, mint te vagy, és igazságod az ilyen ember fiának [használ].
9 A sok erőszak miatt kiáltoznak; jajgatnak a hatalmasok karja miatt;
10 De egy sem mondja: Hol van Isten, az én teremtőm, aki hálaénekre indít éjszaka.
11 Aki többre tanít minket a mezei vadaknál, és bölcsebbekké tesz az ég madarainál?
12 Akkor azután kiálthatnak, de ő nem felel a gonoszok kevélysége miatt;
13 Mert a hiábavalóságot Isten meg nem hallgatja, a Mindenható arra nem tekint.
14 Hátha még azt mondod: Te nem látod őt; az ügy előtte van és te reá vársz!
15 Most pedig, mivel nem büntet haragja, és nem figyelmez a nagy álnokságra:
16 Azért tátja fel Jób hívságra a száját, [és] szaporítja a szót értelem nélkül.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
És lőn azok közül a napok közül egyen, mikor ő a népet tanítá a templomban, és az evangéliumot hirdeté, előállának a főpapok és az írástudók
Mikor pedig immár közelgete az Olajfák hegyének lejtőjéhez, a tanítványok egész sokasága örvendezve kezdé dicsérni az Istent fennszóval mindazokért a csodákért, amelyeket láttak; Luk 19:1
Jézus ezeket hallván, monda neki: Még egy fogyatkozás van benned: Add el mindenedet, amid van, és oszd el a szegényeknek, és kincsed lesz mennyországban; és