Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 És elméne egy Lévi nemzetségéből való férfiú és Lévi-leányt vőn feleségül.
2 És fogada méhében az asszony és fiat szüle; és látá, hogy szép az és rejtegeté három hónapig.
3 De mikor tovább nem rejtegetheté, szerze annak egy gyékény-ládácskát, és bekené azt gyantával és szurokkal s belétevé a gyermeket és letevé a folyóvíz szélén a sás közé.
4 Az ő nénje pedig megáll vala távolról, hogy megtudja: mi történik vele?
5 És aláméne a fáraó leánya, hogy megfürödjék a folyóvízben, szolgálóleányai pedig járkálnak vala a víz partján. És meglátá a ládácskát a sás között s elküldé az ő szolgálóleányát és kihozatá azt.
6 És kinyitá és látá a gyermeket; és íme egy síró fiú. És könyörűle rajta és monda: A héberek gyermekei közül való ez.
7 Az ő nénje pedig monda a fáraó leányának: Elmenjek-e s hívjak-e egy szoptatós asszonyt a héber asszonyok közül, hogy szoptassa neked a gyermeket?
8 És a fáraó leánya monda neki: Eredj el. Elméne azért a leányzó, és elhívá a gyermek anyját.
9 És monda neki a fáraó leánya: Vidd el ezt a gyermeket és szoptasd fel nekem, és én megadom a te jutalmadat. És vevé az asszony a gyermeket és szoptatá azt.
10 És felnevekedék a gyermek, és vivé őt a fáraó leányához, és fia gyanánt lőn annak, és nevezé nevét Mózesnek, és mondá: Mert a vízből húztam ki őt.
11 Lőn pedig azokban a napokban, mikor Mózes felnevekedék, kiméne az ő atyjafiaihoz és látá az ő nehéz munkájukat s látá, hogy egy egyiptombeli férfi üt vala egy héber férfit az ő atyjafiai közül.
12 Mikor ide-oda tekinte és látá hogy senki sincs, agyonüté az egyiptombelit és elrejté azt a homokba.
13 Másnap is kiméne és íme két héber férfi veszekedik vala. És monda annak aki bűnös vala: Miért vered a te atyádfiát?
14 Az pedig monda: Kicsoda tett téged fő emberré és bíróvá mi rajtunk? Talán engem is meg akarsz ölni, mint megöléd az egyiptomit? Mózes pedig megfélemlék és monda: Bizony kitudódott a dolog.
15 A fáraó is meghallá azt a dolgot és Mózest halálra keresteti vala: de elfuta Mózes a fáraó elől és lakozék Midián földén; leüle pedig [egy] kútnál.
16 Midián papjának pedig hét leánya vala, és oda menének és [vizet] húzának és tele merék a vályúkat, hogy megitassák atyjuknak juhait.
17 A pásztorok is oda menének és elűzék őket. Mózes pedig felkele és segítséggel lőn nekik és megitatá juhaikat.
18 Mikor atyjukhoz Réhuelhez menének, monda ez: Mi az oka, hogy ma ilyen hamar megjöttetek?
19 Ők pedig mondának: Egy egyiptombeli férfi oltalmaza minket a pásztorok ellen, annak felette [vizet] is húzott nekünk, és megitatta a juhokat.
20 S monda leányainak: És hol van ő? miért hagytátok ott azt a férfit? hívjátok el, hogy egyék kenyeret.
21 És tetszék Mózesnek, hogy ott maradjon e férfiúnál, és ez feleségül adá Mózesnek az ő leányát, Cipporát.
22 És fiat szüle ez és nevezé nevét Gersomnak, mert mondá: Jövevény voltam az idegen földön.
23 És lőn ama hosszú idő alatt, meghala az Egyiptom királya, Izrael fiai pedig fohászkodnak vala a szolgaság miatt, és kiáltanak vala és feljuta a szolgaság miatt való kiáltásuk Istenhez.
24 És meghallá Isten az ő fohászkodásukat és megemlékezék Isten az Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal kötött szövetségéről.
25 És megtekinté Isten az Izrael fiait és gondja vala rájuk Istennek.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
Akkor hasonlatos lesz a mennyeknek országa ama tíz szűzhöz, akik elővevén az ő lámpásaikat, kimenének a vőlegény elé. Máté 25:1 – 25:46 Példázat tíz szűzről
Mikor pedig az olajfák hegyén ül vala, hozzá menének a tanítványok magukban mondván: Mondd meg nekünk, mikor lesznek meg ezek? és micsoda jele lesz a
Ti pedig ne hívassátok magatokat Mesternek, mert egy a ti Mesteretek, a Krisztus; ti pedig mindnyájan testvérek vagytok. Máté 23:1 – 23:39 Feddő beszéd a