Zsolt 147:1 – 147:20
1 Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkről énekelni jó; hiszen őt dicsérni gyönyörűséges és illendő dolog!
2 Az Úr építi Jeruzsálemet, összegyűjti Izraelnek elűzötteit;
3 Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket.
4 Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájukat nevéről nevezi.
5 Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcsességének nincsen határa.
6 Megtartja az Úr a nyomorultakat; a gonoszokat földig megalázza.
7 Énekeljetek az Úrnak hálaadással, pengessetek hárfát a mi Istenünknek!
8 Aki beborítja az eget felhővel, esőt készít a föld számára, [és] füvet sarjaszt a hegyeken;
9 Aki megadja táplálékát a baromnak, a holló-fiaknak, amelyek kárognak.
10 Nem paripák erejében telik kedve, nem is a férfi lábszáraiban gyönyörködik;
11 Az őt félőkben gyönyörködik az Úr, akik kegyelmében reménykednek.
12 Dicsőítsd Jeruzsálem az Urat! Dicsérd, oh Sion, a te Istenedet!
13 Mert erősekké teszi kapuid zárait, [s] megáldja benned a te fiaidat.
14 Békességet ad határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával.
15 Leküldi parancsolatát a földre, nagy hirtelen lefut az ő rendelete!
16 Olyan havat ad, mint a gyapjú, [és] szórja a deret, mint a port.
17 Darabokban szórja le jegét: ki állhatna meg az ő fagya előtt?
18 Kibocsátja szavát s szétolvasztja őket; megindítja szelét s vizek folydogálnak.
19 Közli igéit Jákóbbal, törvényeit s végzéseit Izraellel.
20 Nem tesz így egyetlen néppel sem; végzéseit sem tudatja velük. Dicsérjétek az Urat!
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
Lévi törzse és a szent szolgálat rendje. Az 1Krónikák 6 fejezete Lévi törzsének nemzetségi vonalát mutatja be, különös hangsúllyal a papi és lévita szolgálatra. A
Kiváltság, harc és hűtlenség következményei. Az 1Krónikák 5 fejezete Rúben, Gád és Manassé fél törzsének nemzetségi vonalát és történelmi helyzetét mutatja be. Rúben elsőszülött volt,
Jábes imádsága és a nemzedékek között megmutatkozó isteni kegyelem. Az 1Krónikák 4. fejezete Júda további nemzetségeit, majd Simeon leszármazottait sorolja fel, de a névsor közben