Zsolt 147:1 – 147:20
Isten testi és lelki áldásainak dicsérete
1 Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkről énekelni jó; hiszen őt dicsérni gyönyörűséges és illendő dolog!
2 Az Úr építi Jeruzsálemet, összegyűjti Izraelnek elűzötteit;
3 Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket.
4 Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájukat nevéről nevezi.
5 Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcsességének nincsen határa.
6 Megtartja az Úr a nyomorultakat; a gonoszokat földig megalázza.
7 Énekeljetek az Úrnak hálaadással, pengessetek hárfát a mi Istenünknek!
8 Aki beborítja az eget felhővel, esőt készít a föld számára, [és] füvet sarjaszt a hegyeken;
9 Aki megadja táplálékát a baromnak, a holló-fiaknak, amelyek kárognak.
10 Nem paripák erejében telik kedve, nem is a férfi lábszáraiban gyönyörködik;
11 Az őt félőkben gyönyörködik az Úr, akik kegyelmében reménykednek.
12 Dicsőítsd Jeruzsálem az Urat! Dicsérd, oh Sion, a te Istenedet!
13 Mert erősekké teszi kapuid zárait, s megáldja benned a te fiaidat.
14 Békességet ad határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával.
15 Leküldi parancsolatát a földre, nagy hirtelen lefut az ő rendelete!
16 Olyan havat ad, mint a gyapjú, [és] szórja a deret, mint a port.
17 Darabokban szórja le jegét: ki állhatna meg az ő fagya előtt?
18 Kibocsátja szavát s szétolvasztja őket; megindítja szelét s vizek folydogálnak.
19 Közli igéit Jákóbbal, törvényeit s végzéseit Izraellel.
20 Nem tesz így egyetlen néppel sem; végzéseit sem tudatja velük. Dicsérjétek az Urat!