És lőn azok közül a napok közül egyen, mikor ő a népet tanítá
És lőn azok közül a napok közül egyen, mikor ő a népet tanítá a templomban, és az evangéliumot hirdeté, előállának a főpapok és az írástudók
Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 Salamon bölcs mondásai.; A bölcs fiú örvendezteti az ő atyját; a bolond fiú pedig szomorúsága az ő anyjának.
2 Nem használnak a gonoszság kincsei; az igazság pedig megszabadít a halálból.
3 Az Úr nem hagyja éhezni az igaznak lelkét; az istenteleneknek kívánságát pedig elveti.
4 Szegénnyé lesz, aki cselekszik rest kézzel; a gyors munkások keze pedig meggazdagít.
5 Gyűjt nyárban az eszes fiú; álomba merül az aratás idején a megszégyenítő fiú.
6 Áldások vannak az igaznak fején; az istentelenek szája pedig erőszaktételt fed be.
7 Az igaznak emlékezete áldott; a hamisaknak neve pedig megrothad.
8 A bölcs elméjű beveszi a parancsolatokat; a bolond ajkú pedig elveszti magát.
9 Aki tökéletességben jár, bátorsággal jár; aki pedig elferdíti az ő útját, kiismertetik.
10 Aki szemmel hunyorgat, bántást szerez; és a bolond ajkú elesik.
11 Életnek kútfeje az igaznak szája; az istenteleneknek szája pedig erőszaktételt fedez el.
12 A gyűlölség szerez versengést; minden vétket pedig elfedez a szeretet.
13 Az eszesek ajkain bölcsesség találtatik; a vessző pedig a bolond hátának [való].
14 A bölcsek tudományt rejtegetnek; a bolondnak szája pedig közeli romlás.
15 A gazdagnak marhája az ő megerősített városa; szűkölködőknek romlása az ő szegénységük.
16 Az igaznak keresménye életre, az istentelennek jövedelme bűnre van.
17 A bölcsesség megőrizőnek útja életre van; a fenyítéket elhagyó pedig tévelyeg.
18 Aki elfedezi a gyűlölséget, hazug ajkú az; és aki szól gyalázatot, bolond az.
19 A sok beszédben elmaradhatatlan a vétek; aki pedig megtartóztatja ajkait, az értelmes.
20 Választott ezüst az igaznak nyelve; a gonoszok elméje kevés érő.
21 Az igaznak ajkai sokakat legeltetnek; a bolondok pedig esztelenségükben halnak meg.
22 Az Úrnak áldása, az gazdagít meg, és azzal [semmi] nem szerez bántást.
23 Miképpen játék a bolondnak bűnt cselekedni, azonképpen az eszes férfiúnak bölcsen [cselekedni].
24 Amitől retteg az istentelen, az esik ő rajta; amit pedig kívánnak az igazak, meg lesz.
25 Amint a forgószél ráfuvall, már oda van az istentelen; az igaznak pedig örökké való fundamentoma van.
26 Minémű az ecet a fogaknak és a füst a szemeknek, olyan a rest azoknak, akik azt elküldötték.
27 Az Úrnak félelme hosszabbítja meg a napokat; az istenteleneknek pedig esztendeik megrövidülnek.
28 Az igazaknak reménysége öröm; az istenteleneknek várakozása pedig elvész.
29 Erősség a tökéletesnek az Úrnak útja: de romlás a hamisság cselekedőinek.
30 Az igaz soha meg nem mozdul; de az istentelenek nem lakják a földet.
31 Az igaznak szája bőségesen szól bölcsességet; a gonoszság nyelve pedig kivágatik.
32 Az igaznak ajkai azt tudják, ami kedves; az istenteleneknek szája pedig a gonoszságot.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
És lőn azok közül a napok közül egyen, mikor ő a népet tanítá a templomban, és az evangéliumot hirdeté, előállának a főpapok és az írástudók
Mikor pedig immár közelgete az Olajfák hegyének lejtőjéhez, a tanítványok egész sokasága örvendezve kezdé dicsérni az Istent fennszóval mindazokért a csodákért, amelyeket láttak; Luk 19:1
Jézus ezeket hallván, monda neki: Még egy fogyatkozás van benned: Add el mindenedet, amid van, és oszd el a szegényeknek, és kincsed lesz mennyországban; és