Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 Elhívá azért Mózes Bésaléelt, és Aholiábot, és mindazokat a bölcs férfiakat, akiknek elméjébe tudományt adott vala az Úr, és mind akit szíve arra indíta, hogy járuljon annak a munkának végrehajtásához.
2 És átvevék Mózestől mind azt az ajándékot, amit az Izrael fiai hoztak vala, a szent [hajlék] felépítésének szolgálatára. Azontúl is minden reggel önkéntes ajándékot is hoztak.
3 Eljövének azért mind azok a bölcsek, kik a szent hajlék minden munkáján dolgoztak, ki-ki a maga munkájától, amelyen dolgozott.
4 És ezt mondák Mózesnek: Többet hord a nép ajándékba, mint amennyi kell a munka elkészítésére, amelyet parancsolt az Úr, hogy csináljunk.
5 Parancsola azért Mózes, és hírré tevék a táborban: Se férfi, se asszony ezután ne készítsen ajándékot a szent munkára. És megszűnék a nép hordani.
6 És az egész munka elvégzésére elég volt az adomány, még felesleges is.
7 És mind a bölcs szívű [férfiak], kik munkálkodának, készíték a hajlékot, tíz kárpittal: sodrott lenből és kék, és bíborpiros és karmazsinszínűből, kerubokkal, mestermunkával készíték azokat.
8 Egy-egy kárpit hossza huszonnyolc sing, szélessége egy-egy kárpitnak négy sing vala; egy mértéke vala minden kárpitnak.
9 És öt kárpitot foglalának egybe, és ismét a más öt kárpitot is egybefoglalák, egyiket a másikkal.
10 És csinálának kék hurkokat az első kárpitnak szélére, amely szélről vala az egybefoglalásban; hasonlót csinálának a külső kárpit szélére, a másik egybefoglalásban is.
11 Az egyik kárpiton ötven hurkot csinálának, és ötven hurkot csinálának a [másik] kárpit szélén is, amely a második egybefoglalásban vala; a hurkokat egymás ellenébe.
12 Csinálának ötven arany horgocskát is, és összefoglalák a kárpitokat a horgocskákkal, egyiket a másikkal, és eggyé lőn a hajlék.
13 Csinálának kárpitokat kecskeszőrből is, sátornak a hajlékra; tizenegy kárpitot csinálának ilyent.
14 Egy kárpit hossza harminc sing, és egy kárpit szélessége négy sing; egy mértéke vala a tizenegy kárpitnak.
15 És egybefoglalák az öt kárpitot külön, és a hat kárpitot külön.
16 Csinálának ötven hurkot is a kárpit szélére, amely szélről vala az egybefoglalásban; ötven hurkot csinálának a kárpit szélére a másik egybefoglalásban is.
17 Csinálának ötven rézhorgocskát is a sátor egybefoglalására, hogy eggyé legyen.
18 Csinálának takarót is a sátorra, veresre festett kosbőrökből, és azon felül egy takarót borzbőrökből.
19 És megcsinálák a deszkákat is a hajlékhoz sittim-fából, felállogatva.
20 Tíz sing a deszkának hossza, másfél sing pedig egy deszkának szélessége.
21 Egy deszkának két csapja vala, egyik a másiknak megfelelő; így csinálták a hajlék összes deszkáit.
22 A deszkákat pedig így rendezék a hajlékhoz: húsz deszkát déli oldalon, délfelé.
23 És a húsz deszka alá negyven ezüsttalpat készítének; az egyik deszka alá két talpat, az ő két csapja szerint, a másik deszka alá is két talpat, az ő két csapja szerint.
24 A hajlék másik oldalául, az északi oldalon, [szintén] húsz deszkát csinálának.
25 És negyven ezüsttalpat azok alá, két talpat az egyik deszka alá, a másik deszka alá is két talpat.
26 A hajlék napnyugati oldalául hat deszkát csinálának.
27 A hajlék szegleteiül pedig a két oldalra, két deszkát csinálának.
28 És alulról kezdve kettősök valának, felül pedig egybe valának foglalva egy karikával; így cselekedének mind a kettővel, a két szegleten.
29 Nyolc deszka vala tehát, és azoknak tizenhat ezüsttalpa, két-két talp egy-egy deszka alatt.
30 Csinálának reteszrudakat is sittim-fából, ötöt a hajlék egyik oldalának deszkáihoz.
31 És öt reteszrudat a hajlék másik oldalának deszkáihoz, és öt reteszrudat a hajlék nyugati oldalának deszkáihoz hátulról.
32 És megcsinálák a középső reteszrudat is, hogy fusson a deszkák közepén, végtől-végig.
33 A deszkákat pedig arannyal boríták be; a karikáikat aranyból csinálák, gyűrűk gyanánt a reteszrudakhoz, és a reteszrudakat is beboríták arannyal.
34 Megcsinálák a függönyt is, kék, és bíborpiros, és karmazsinszínű, és sodrott lenből, mestermunkával csinálák azt, kerubokkal.
35 És csinálának ahhoz négy oszlopot sittim-fából, és beboríták azokat arannyal, horgaik aranyból; és öntének azokhoz négy ezüsttalpat.
36 És csinálának a sátor nyílására leplet kék, és bíborpiros, és karmazsinszínű, és sodrott lenből, hímzőmunkával.
37 És ahhoz öt oszlopot, horgaikkal együtt; és beboríták azoknak fejeit és átalkötőit arannyal; öt talpuk pedig rézből vala.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
Monda pedig az Úr: Ha annyi hitetek volna, mint a mustármag, ezt mondanátok ím ez eperfának: Szakadj ki gyökerestől, és plántáltassál a tengerbe; és engedne
És magához hivatván az ő urának minden egyes adósát, monda az elsőnek: Mennyivel tartozol az én uramnak? Luk 16:1 – 16:31 Példázat a hamis sáfárról
És felkelvén, elméne az ő atyjához. Mikor pedig még távol volt, meglátá őt az ő atyja, és megesék rajta a szíve, és oda futván, a