Jer 27:1 – 27:22

Jeremiás felszólítja Júda királyát és más királyokat, hogy hajoljanak Babilon jármába Isten akarata szerint

  1 A Jojákim uralkodásának kezdetén, aki fia vala Jósiásnak, a Júda királyának, ilyen szavakat szóla az Úr Jeremiáshoz, mondván:
  2 Így szól az Úr nekem: Csinálj magadnak köteleket, és jármot és vedd azokat a nyakadba.
  3 És küldd azokat Edom királyához és Moáb királyához, az Ammon fiainak királyához, Tírus királyához és Sidon királyához a követek által, akik eljőnek Jeruzsálembe Sedékiáshoz, Júdának királyához,
  4 És parancsold meg nekik, hogy mondják meg az ő uraiknak: Ezt mondja a Seregek Ura, Izraelnek Istene, ezt mondjátok a ti uraitoknak:
  5 Én teremtettem a földet, az embert és a barmot, amelyek e föld színén vannak, az én nagy erőmmel és az én kinyújtott karommal, és annak adom azt, aki kedves az én szemeim előtt:
  6 És most én odaadom mind e földeket Nabukodonozornak, a babiloni királynak, az én szolgámnak kezébe; sőt a mezei állatokat is neki adom, hogy neki szolgáljanak.
  7 És neki és az ő fiának és unokájának szolgál minden nemzet mindaddig, míg el nem jő az ő földének is ideje, és szolgálnak neki sok nemzetek és nagy királyok.
  8 Azt a nemzetet és azt az országot pedig, amely nem szolgál neki, Nabukodonozornak, a babiloni királynak, és aki nem teszi nyakát a babiloni király jármába: fegyverrel és éhséggel és döghalállal verem meg azt a nemzetet, azt mondja az Úr, míglen kiirtom őket az ő kezével.
  9 Ti azért ne hallgassatok a ti prófétáitokra, se jövendőmondóitokra, se álommagyarázóitokra, se varázslóitokra, se szemfényvesztőitekre, akik ezt mondják nektek: Ne szolgáljatok a babiloni királynak.
  10 Mert ők hazugságot prófétálnak nektek, hogy messze vigyelek titeket a ti földetekből és kiűzzelek titeket, és elvesszetek!
  11 Azt a nemzetet pedig, amely nyakára veszi a babiloni király jármát és szolgál neki, az ő földében hagyom, azt mondja az Úr, és műveli azt és lakozik benne.
  12 Sőt Sedékiásnak, a Júda királyának is mind e beszédek szerint szólottam, mondván: Vegyétek nyakatokra a babiloni királynak jármát, és szolgáljatok neki és az ő népének, és éltek!
  13 Miért halsz meg te és a te néped fegyver miatt, éhség és döghalál miatt, amint szólott az Úr az olyan népről, amely nem szolgál a babiloni királynak?
  14 Ne hallgassatok hát a próféták szavaira, akik így szólnak nektek: Ne szolgáljatok a babiloni királynak; mert ők hazugságot prófétálnak nektek.
  15 Mert nem küldöttem őket, azt mondja az Úr, hanem ők az én nevemben hazugságot prófétálnak, hogy kiűzzelek titeket, és elvesszetek ti és a próféták, akik prófétálnak nektek.
  16 A papoknak és ez egész népnek is így szóltam: Ezt mondja az Úr: Ne hallgassatok a ti prófétáitok szavaira, akik prófétálnak nektek, mondván: Íme, az Úr házának edényei visszahozatnak Babilonból most mindjárt, mert hazugságot prófétálnak ők nektek:
  17 Ne hallgassatok rájuk; szolgáljatok a babiloni királynak, és éltek; miért legyen e város pusztasággá?
  18 Ha ők próféták és ha náluk van az Úrnak igéje: imádkozzanak most a Seregek Urának, hogy az edények, amelyek [még] az Úr házában és a Júda királyának házában és Jeruzsálemben maradtak, ne jussanak Babilonba;
  19 Mert ezt mondja a Seregek Ura az oszlopok felől, a tenger felől, az állványok felől és az edények maradéka felől, amelyek [még] e városban maradtak,
  20 Amelyeket el nem vitt Nabukodonozor, a babiloni király, mikor fogságba vivé Jékóniást, Jojákimnak, a Júda királyának fiát Jeruzsálemből Babilonba, és Júdának és Jeruzsálemnek minden fő népét;
  21 Bizony ezt mondja a Seregek Ura, Izraelnek Istene az edények felől, amelyek megmaradtak az Úrnak házában és a Júda királyának házában és Jeruzsálemben:
  22 Babilonba vitetnek, és ott lesznek mindama napig, amelyen meglátogatom őket, azt mondja az Úr; és felhozom azokat, és visszahozom azokat e helyre.