Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 Ezek a nemzetségek nevei: az északi határon a Hetlóntól Hamáthig vezető út mentén Hacar-Énonig Damaszkusz határán, észak felé, Hamát mentén, és pedig legyen az övé a keleti [és] nyugati oldal: Dán, egy [rész];
2 És Dán határa mellett a keleti oldaltól a nyugati oldalig: Áser, egy [rész];
3 És Áser határa mellett a keleti oldaltól a nyugati oldalig: Nafthali, egy [rész];
4 És Nafthali határa mellett a keleti oldaltól a nyugati oldalig: Manasse, egy [rész];
5 És Manasse határa mellett a keleti oldaltól a nyugati oldalig: Efraim, egy [rész];
6 És Efraim határa mellett a keleti oldaltól a nyugati oldalig: Rúben, egy [rész];
7 És Rúben határa mellett a keleti oldaltól a nyugati oldalig: Júda, egy [rész];
8 És Júda határa mellett a keleti oldaltól a nyugati oldalig legyen a szent áldozat, melyet [az Úrnak] szenteltek: huszonötezer [sing] széles és olyan hosszú, mint egy-egy rész a keleti oldaltól a nyugati oldalig; és a szenthely annak közepette legyen;
9 A szent áldozat, melyet az Úrnak szenteltek, huszonötezer [sing] hosszú és tízezer [sing] széles legyen;
10 És ezeké legyen ez a szent áldozat: a papoké északra huszonötezer [sing] és nyugatra tízezer [sing] szélesség és keletre tízezer [sing] szélesség és délre huszonötezer [sing] hosszúság, és az Úr szenthelye annak közepette legyen:
11 A papoké, akik megszenteltettek a Sádók fiai közül, akik szolgálatomban foglalatosak voltak, akik nem tévelyedtek el, mikor Izrael fiai eltévelyedtek, mint ahogy eltévelyedtek volt a léviták.
12 Övék legyen ez, mint egy áldozati rész a föld áldozatából, mint igen szentséges, a léviták határán.
13 A lévitáké pedig legyen a papok határa mentén huszonötezer [sing] hosszúság és tízezer szélesség; az egész hosszúság legyen huszonötezer és a szélesség tízezer.
14 És semmit abból el ne adjanak, se el ne cseréljék, se [másra] át ne szálljon a földnek e zsengéje, mert az Úrnak szenteltetett.
15 És az ötezer [sing], mely a szélességben megmaradt a huszonötezernek mentén, közhely a város számára, mint lakóhely és tágasság, és legyen a város annak a közepében.
16 És ezek legyenek annak méretei: az északi oldalon négyezer-ötszáz [sing] és a déli oldalon négyezer-ötszáz és a keleti oldalon négyezer-ötszáz és a nyugati oldalon négyezer-ötszáz.
17 És a város alatt legyen tágasság észak felé kétszázötven [sing] és dél felé kétszázötven és keletre kétszázötven és nyugatra kétszázötven.
18 Ami pedig megmaradt a hosszaságban a szent áldozat mentén, tízezer keletre és tízezer nyugatra, az ott maradjon a szent áldozat mentén, és legyen annak termése a város szántóvetőinek eledele.
19 És aki szántóvető a városban, művelje azt Izraelnek minden nemzetségéből.
20 Az egész huszonötezer [sing] szent áldozatot huszonötezer [sing] négyszögben adjátok szent ajándékul a város tulajdonával együtt.
21 Ami pedig megmaradt, a fejedelemé lészen; a szent áldozatnak és a város tulajdonának mind a két oldalán, szemben a huszonötezer [sing] szent áldozattal a keleti határig és nyugat felé szemben a huszonötezer [sing]gel [egészen] a nyugati határig lészen, a [kiosztott] részek mentén, a fejedelemé; és legyen a szent áldozat és a ház szenthelye annak közepette.
22 És a léviták tulajdonától és a város tulajdonától fogva, mely közepében van annak, ami a fejedelemé, a Júda határa és Benjámin határa között a fejedelemé legyen.
23 És a többi nemzetségek: a keleti oldaltól a nyugati oldalig: Benjámin, egy [rész].
24 És Benjámin határán a keleti oldaltól a nyugati oldalig: Simeon, egy [rész].
25 És Simeon határán a keleti oldaltól a nyugati oldalig: Issakhár, egy [rész].
26 És Issakhár határán a keleti oldaltól a nyugati oldalig: Zebulon, egy [rész].
27 És Zebulon határán a keleti oldaltól a nyugati oldalig: Gád, egy [rész].
28 És Gád határán a déli oldalon dél felé, legyen a határ Támártól a versengések vizéig Kádesben, a patak felé a nagy-tengerig.
29 Ez a föld, melyet sorsvetéssel örökségül elosszatok Izrael nemzetségei közt, és ezek azoknak részei, ezt mondja az Úr Isten.
30 És ezek a város külső részei: Az északi oldalon négyezer-ötszáz [sing] mérték.
31 És a város kapui, Izrael nemzetségeinek nevei szerint, három kapu északra: Rúben kapuja egy, Júda kapuja egy, Lévi kapuja egy.
32 És a keleti oldalon négyezer-ötszáz [sing] és három kapu: József kapuja egy, Benjámin kapuja egy, Dán kapuja egy.
33 És a déli oldalon is négyezer-ötszáz [sing] mérték és három kapu: Simeon kapuja egy, Issakhár kapuja egy, Zebulon kapuja egy.
34 A nyugati oldalon négyezer-ötszáz [sing] három kapuval: Gád kapuja egy, Áser kapuja egy, Nafthali kapuja egy:
35 Körös-körül tizennyolcezer [sing]; és a város neve ama naptól fogva: Ott [lakik] az Úr!
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
És nem viszi azt a gyülekezet sátorának nyílásához, hogy áldozattal járuljon az Úrhoz, az Úrnak hajléka előtt: vérontásul tulajdoníttassék az annak az embernek; vért ontott,
Gyolcsból készült szent köntöst öltsön magára, és gyolcs lábravaló legyen a testén, gyolcs övvel övezze be magát, és gyolcs süveget tegyen fel; szent ruhák ezek;
És készítse el a pap az egyiket bűnért való áldozatul, a másikat pedig egészen égőáldozatul; így szerezzen neki engesztelést a pap az Úr előtt az