Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 És lőn ezek után, hogy az egyiptomi király pohárnoka és sütőmestere vétkezének az ő uruk ellen, az egyiptomi király ellen.
2 Megharaguvék azért a fáraó az ő két főemberére, a főpohárnokra, és a fősütőmesterre.
3 És fogságba vetteté azokat a testőrök főhadnagyának házában levő tömlöcbe, arra a helyre, ahol fogva vala József.
4 A testőrök főhadnagya pedig Józsefet rendelé melléjük és szolgála nekik. És jó ideig valának fogságban.
5 És az egyiptomi király pohárnoka és sütőmestere, akik a tömlöcben fogva valának, látának álmot mindketten; mindegyik külön álmot, azon egy éjjel, mindegyik az ő álmának értelme szerint.
6 És beméne hozzájuk József reggel, látá, hogy íme bánkódnak vala.
7 És megkérdé a fáraó főembereit, akik az ő ura házánál vele együtt fogva valának, mondván: Miért oly komor ma a ti orcátok?
8 És mondának neki: Álmot láttunk és nincsen aki megfejtse azt. És monda nekik József: A megfejtés nem Isten dolga-e? mondjátok el, kérlek, nekem.
9 Elbeszélé azért a főpohárnok az ő álmát Józsefnek, és monda neki: Álmomban íme egy szőlőtő vala előttem;
10 És a szőlőtőn három szál vessző vala, s alighogy bimbózék, virágozék, és gerézdjei megérlelék a szőlőszemeket.
11 A fáraó pohara pedig az én kezemben vala, és én vevém a szőlőszemeket és facsarám a fáraó poharába, és adom vala a poharat a fáraó kezébe.
12 És monda neki József: Ez annak a megfejtése: a három vesszőszál, három nap.
13 Harmadnap múlva a fáraó felmagasztalja a te fejedet, és visszahelyez téged hivatalodba, és adod a fáraó kezébe az ő poharát, az előbbi tiszted szerint, mikor az ő pohárnokja valál.
14 Csakhogy azután megemlékezzél rólam, mikor neked jól lesz dolgod, és cselekedjél, kérlek, irgalmasságot velem, emlékezzél meg rólam a fáraó előtt és szabadíts meg engem e házból.
15 Mert lopva hoztak el engem a héberek földéről, és itt sem cselekedtem semmit, hogy a tömlöcbe vessenek.
16 És látá a fősütőmester, hogy jól magyaráz vala és monda Józsefnek: Álmodtam én is, hogy íme három kosár kalács vala fejemen.
17 A felső kosárban pedig valának a fáraónak mindenféle süteményei, és a madarak eszik vala azokat a kosárból, az én fejemről.
18 És felele József és monda: Ez annak a magyarázata: a három kosár, három nap.
19 Harmadnap múlva fejedet véteti a fáraó és fára akasztat fel téged, és a madarak leeszik rólad húsodat.
20 S lőn harmadnapon a fáraó születése napja, és vendégséget szerze minden ő szolgáinak, s akkor a főpohárnokot és a fősütőmestert is fölvevé szolgái közé.
21 És a főpohárnokot visszahelyezé pohárnokságába, és nyújtotta a poharat a fáraó kezébe.
22 A fősütőmestert pedig felakasztatá; amiképpen magyarázta vala nekik József.
23 És nem emlékezék meg a főpohárnok Józsefről, hanem elfelejtkezék róla.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
Júda öröksége: határok, városok, Káleb áldása és a be nem teljes engedelmesség Józsué 15 részletesen leírja Júda törzsének örökségét: határait délen, keleten, nyugaton és északon,
Káleb hite és Hebron öröksége: teljes szívvel követni az Urat Józsué 14-ben megkezdődik Kánaán földjének örökség szerinti kiosztása Eleázár pap, Józsué és a törzsek fejedelmei
Sok föld maradt még: az örökség kiosztása és a be nem vett területek Józsué 13-ban Józsué már idős, és az Úr kimondja: sok föld maradt