Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 Minekutána az Isten sok rendben és sokféleképpen szólott hajdan az atyáknak a próféták által, ez utolsó időkben szólott nekünk Fia által,
2 Akit tett mindennek örökösévé, aki által a világot is teremtette,
3 Aki az ő dicsőségének visszatükröződése, és az ő valóságának képmása, aki hatalma szavával fenntartja a mindenséget, aki minket bűneinktől megtisztítván, üle a Felségnek jobbjára a magasságban,
4 Annyival kiválóbb lévén az angyaloknál, amennyivel különb nevet örökölt azoknál.
5 Mert kinek mondotta valaha az angyalok közül: Én Fiam vagy te, én ma szültelek téged? és ismét: Én leszek neki Atyja és ő lesz nekem Fiam?
6 Viszont mikor behozza az ő elsőszülöttét a világba, így szól: És imádják őt az Istennek minden angyalai.
7 És bár az angyalokról így szól: Ki az ő angyalait szelekké teszi és az ő szolgáit tűz lángjává,
8 Ámde a Fiúról [így]: A te királyi széked óh Isten örökkön örökké. Igazságnak pálcája a te országodnak pálcája.
9 Szeretted az igazságot és gyűlölted a hamisságot: annak okáért felkent téged az Isten, a te Istened, örömnek olajával a te társaid felett.
10 És: Te Uram kezdetben alapítottad a földet és a te kezeidnek művei az egek;
11 Azok elvesznek, de te megmaradsz, és mindazok, mint a ruha megavulnak.
12 És palástként összehajtod azokat és elváltoznak, te pedig ugyanaz vagy és a te esztendeid el nem fogynak.
13 Melyik angyalnak mondotta pedig valaha: Ülj az én jobb kezem felől, míglen ellenségeidet lábaidnak zsámolyává teszem?
14 Avagy nem szolgáló lelkek-e mindazok, elküldve szolgálatra azokért, akik örökölni fogják az üdvösséget?
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
Dágon megaláztatása és a frigyláda csapása: az ÚR dicsősége nem fogoly. Az 1Sámuel 5-ben a filiszteusok elragadják a frigyládát, és Dágon templomába viszik, mintha az
A frigyláda elragadtatása és Ikábód: amikor a külső vallásosság nem pótolja az engedelmességet. Az 1Sámuel 4-ben Izráel vereséget szenved a filiszteusoktól, majd ahelyett, hogy bűnbánattal
Isten hívja Sámuelt éjjel: amikor az ÚR szava ritka, a hűség prófétát formál. Az 1Sámuel 3-ban azt látjuk, hogy amikor „ritka volt az ÚR beszéde”,