
Jézus Krisztus kijelentése, amelyet adott neki az Isten, hogy
Jézus Krisztus kijelentése, amelyet adott neki az Isten, hogy megmutassa az ő szolgáinak, amiknek meg kell lenniük hamar: Ő pedig elküldvén azt az ő angyala
Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 Az Áron fiainak is voltak rendjeik. Áron fiai: Nádáb, Abihú, Eleázár és Itamár.
2 Nádáb és Abihú még atyjuk előtt meghaltak és fiaik nem valának, azért Eleázár és Itamár viselék a papságot.
3 És elosztá őket Dávid és Sádók, ki az Eleázár fiai közül vala, és Ahimélek, ki az Itamár fiai közül vala, az ő tisztük szerint a szolgálatra.
4 Eleázár fiai között pedig több főember találtaték, mint az Itamár fiai között, mikor eloszták őket. Az Eleázár fiai között családjaik szerint tizenhat főember volt; az Itamár fiai közül, családjaik szerint, nyolc.
5 Eloszták pedig őket sors által válogatás nélkül, mert a szenthelynek fejedelmei és Istennek fejedelmei valának úgy az Eleázár, mint az Itamár fiai közül valók.
6 És beírá őket Semája, a Nétanéel fia, a Lévi [nemzetségéből] való íródeák, a király előtt és a fejedelmek előtt, Sádók pap előtt; Ahimélek előtt, ki Abjátár fia vala, és a papoknak és lévitáknak családfői előtt. Egy család sorsoltatott az Eleázár és egy az Itamár [nemzetségéből].
7 Esék pedig az első sors Jojáribra; a második Jedájára;
8 Hárimra a harmadik; Seórimra a negyedik;
9 Málkijára az ötödik; Mijáminra a hatodik;
10 Hakkósra a hetedik; Abijára a nyolcadik;
11 Jésuára a kilencedik; Sekániára a tizedik;
12 Eliásibra a tizenegyedik; Jákimra a tizenkettedik;
13 Huppára a tizenharmadik; Jésebeábra a tizennegyedik;
14 Bilgára a tizenötödik; Immérre a tizenhatodik;
15 Hézirre a tizenhetedik; Hápisesre a tizennyolcadik;
16 Petáhiára a tizenkilencedik; Jéhezkelre a huszadik;
17 Jákinra a huszonegyedik; Gámulra a huszonkettedik;
18 Delájára a huszonharmadik; Maáziára a huszonnegyedik.
19 Ez az ő hivatalos rendjük szolgálatukban, hogy bejárnának az Úr házába sorban, az ő atyjuknak Áronnak rendelése szerint, amint megparancsolta volt neki az Úr, Izrael Istene.
20 Ami Lévi többi fiait illeti: az Amrám fiai közül [vala] Subáel; a Subáel fiai közül Jehdéja.
21 [Ami illeti] Rehábiát: a Rehábia fiai közül Issija vala fő.
22 Az Ishár fiai közül Selómót; és a Selómót fiai közül Jahát.
23 A [Hebron] fiai közül [első] vala Jérija, Amárja második, Jaháziel harmadik, Jekámhám negyedik.
24 Uzziel fiai: Mika; a Mika fiai közül Sámir.
25 Mika atyjafia Issija; Issija fiai közül Zekáriás.
26 Mérári fiai: Mákhli és Músi; Jaázija fia, Bénó.
27 Mérárinak Jaázijától, az ő fiától való fiai: Sohám, Zakkúr és Hibri.
28 Mákhlitól [vala] Eleázár, és ennek nem valának fiai.
29 Kistől: a Kis fiai közül való volt Jérakhméel.
30 Músi fiai: Mákhli, Eder és Jérimót. Ezek a léviták fiai az ő családjaik szerint.
31 Ezek is sorsot vetének az ő atyjukfiaival az Áron fiaival együtt Dávid király előtt, Sádók és Ahimélek előtt, és a papok és léviták családfői előtt, a fő a kisebbekkel egyformán.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
Jézus Krisztus kijelentése, amelyet adott neki az Isten, hogy megmutassa az ő szolgáinak, amiknek meg kell lenniük hamar: Ő pedig elküldvén azt az ő angyala
Szeretteim, mivelhogy minden igyekezettel azon vagyok, hogy írjak nektek a közös üdvösség felől, kénytelen voltam, hogy intőleg írjak nektek, hogy tusakodjatok a hitért, amely egyszer
Nincs annál nagyobb örömem, mintha hallom, hogy az én gyermekeim az igazságban járnak. 3Ján 1:1 – 1:15 Gájusnak. Az atyafiak iránt való vendégszeretetnek dicsérete és