1Móz 25:1 – 25:34

Ábrahám második házassága

  1 Ábrahám pedig ismét vőn magának feleséget, kinek neve Ketúráh vala.
  2 És az szülé neki Zimránt, Joksánt, Médánt, Midiánt, Isbákot és Suakhot.
  3 Joksán pedig nemzé Sébát, és Dédánt. Dédánnak pedig fiai valának: Assurim, Letúsim és Leummim.
  4 S Midiánnak fiai: Éfah, Éfer, Hánok, Abida és Eldaah: Mind ezek Ketúráhnak fiai.
  5 Valamije pedig Ábrahámnak vala, mindazt Izsáknak adta vala.
  6 Az ágyasok fiainak pedig, akik Ábraháméi valának, ada Ábrahám ajándékokat, és elküldé azokat az ő fia mellől, Izsák mellől még éltében napkelet felé, napkeleti tartományba.

Ábrahám halála és temetése

  7 S ezek Ábrahám élete esztendeinek napjai, melyeket élt: száz hetvenöt esztendő.
  8 És kimúlt és meghala Ábrahám, jó vénségben, öregen és betelve az [élettel], és takaríttaték az ő népéhez.
  9 És eltemeték őt Izsák és Ismáel az ő fiai a Makpelá barlangjában, Efronnak, a khitteus Cohár fiának mezejében, mely Mamré átellenében van.
  10 Abban a mezőben, melyet Ábrahám a Khéth fiaitól vett vala: ott temettetett el Ábrahám és az ő felesége Sára.
  11 Lőn pedig Ábrahám halála után, megáldá Isten az ő fiát Izsákot; Izsák pedig lakozék a Lakhai Rói forrásánál.

Izmáel nemzetsége

  12 Ezek pedig Ábrahám fiának Ismáelnek nemzetségei, akit az egyiptombeli Hágár a Sára szolgálója szült vala Ábrahámnak.
  13 Ezek az Ismáel fiainak nevei, nevük s nemzetségük szerint: Ismáelnek elsőszülötte Nebájót, azután Kédar, Adbeél és Mibszám.
  14 És Misma, Dúmah és Massza.
  15 Hadar, Théma, Jetúr, Náfis és Kedmah.
  16 Ezek az Ismáel fiai, és ezek azoknak nevei udvaraikban, falvaikban; tizenkét fejedelem az ő nemzetségük szerint.
  17 Ezek pedig az Ismáel életének esztendei: száz harminckét esztendő. És kimúlt és meghala, és takaríttaték az ő népéhez.
  18 Lakoztak pedig Havilától fogva Súrig, amely Egyiptom átellenében van, amerre Asszíriába mennek. Minden atyjafiával szemben esett az ő [lakása].

Ézsau és Jákób

  19 Ezek pedig Izsáknak az Ábrahám fiának nemzetségei: Ábrahám nemzé Izsákot.
  20 Izsák pedig negyven esztendős vala, amikor feleségül vette Rebekát a Szíriából való Bethuélnek leányát, Mezopotámiából, a Szíriából való Lábánnak húgát.
  21 És könyörge Izsák az Úrnak az ő feleségéért, mivelhogy magtalan vala, és az Úr meghallgatá őt: és teherbe esék Rebeka, az ő felesége.
  22 Tusakodnak vala pedig a fiak az ő méhében. Akkor monda: Ha így van, miért vagyok én így? Elméne azért, hogy megkérdezze az Urat.
  23 És monda az Úr őneki: Két nemzetség van a te méhedben; és két nép válik ki a te belsődből, egyik nép a másik népnél erősebb lesz, és a nagyobbik szolgál a kisebbiknek.
  24 És betelének az ő szülésének napjai, és íme kettősök valának az ő méhében.
  25 És kijöve az első; vereses vala, mindenestől szőrös, mint egy lazsnak; azért nevezék nevét Ézsaúnak.
  26 Azután kijöve az ő atyjafia, kezével Ézsaú sarkába fogódzva; azért nevezék nevét Jákóbnak. Izsák pedig hatvan esztendős vala, amikor ezek születének.
  27 És felnevekedének a gyermekek, és Ézsaú vadászathoz értő mezei ember vala; Jákób pedig szelíd ember, sátorban lakozó.
  28 Szereti vala azért Izsák Ézsaút, mert szájaíze szerint vala a vad; Rebeka pedig szereti vala Jákóbot.

Ézsau eladja elsőszülöttségi jogát

  29 Jákób egyszer valami főzeléket főze, és Ézsaú megjövén elfáradva a mezőről,
  30 Monda Ézsaú Jákóbnak: Engedd, hogy ehessem a veres ételből, mert fáradt vagyok. Ezért nevezék nevét Edomnak.
  31 Jákób pedig monda: Add el hát nekem azonnal a te elsőszülöttségedet.
  32 És monda Ézsaú; Íme én halni járok, mire való hát nekem az én elsőszülöttségem?
  33 És monda Jákób: Esküdjél meg hát nekem azonnal, és megesküvék neki és eladá az ő elsőszülöttségét Jákóbnak.
  34 S akkor Jákób ada Ézsaúnak kenyeret, és főtt lencsét, és evék és ivék, és felkele és elméne. Így veté meg Ézsaú az elsőszülöttséget.