Ézs 56:1 – 56:12
Intés kegyességre. A pogányok megtérése
1 Így szól az Úr: Őrizzétek meg a jogosságot, és cselekedjetek igazságot, mert közel van szabadításom, hogy eljöjjön, és igazságom, hogy megjelenjék:
2 Boldog ember, aki ezt cselekszi, és az ember fia, aki ahhoz ragaszkodik! aki megőrzi a szombatot, hogy meg ne fertőztesse azt, és megőrzi kezét, hogy semmi gonoszt ne tegyen.
3 És ne mondja ezt az idegen, aki az Úrhoz adá magát: Bizony elszakaszt az Úr engem az Ő népétől! ne mondja a herélt sem: Íme, én megszáradt fa vagyok!
4 Mert így szól az Úr a herélteknek: Akik megőrzik szombatjaimat és szeretik azt, amiben gyönyörködöm, és ragaszkodnak az én szövetségemhez:
5 Adok nekik házamban és falaimon belül helyet, és oly nevet, amely jobb, mint a fiakban és lányokban [élő név]; örök nevet adok nekik, amely soha el nem vész;
6 És az idegeneket, akik az Úrhoz adák magukat, hogy neki szolgáljanak és hogy szeressék az Úr nevét, hogy Ő neki szolgái legyenek; mindenkit, aki megőrzi a szombatot, hogy meg ne fertőztesse azt, és a szövetségemhez ragaszkodókat:
7 Szent hegyemre viszem föl ezeket, és megvidámítom őket imádságom házában; egészen égő és véres áldozataik kedvesek lesznek oltáromon; mert házam imádság házának hívatik minden népek számára!
8 Így szól az Úr Isten, aki összegyűjti Izrael elszéledt fiait: Még gyűjtök ő hozzá, az ő egybegyűjtötteihez!
9 Mezőnek minden vadai! jertek el enni, erdőnek minden vadai!
10 Őrállói vakok mindnyájan, mitsem tudnak, mindnyájan néma ebek, nem tudnak ugatni; álmodók, heverők, szunnyadni szeretők!
11 És ez ebek telhetetlenek, nem tudnak megelégedni, pásztorok ők, akik nem tudnak vigyázni; mindnyájan a maguk útára tértek, ki-ki nyeresége után, mind együtt!
12 Jertek, hadd hozzak bort, és igyunk részegítő italt! és legyen a holnap olyan, mint a ma, nagy [és] dicső felettébb!