Jer 25:1 – 25:38

A zsidók hetven évi fogsága

  1 Az a beszéd, amely lőn Jeremiáshoz az egész Júda népe felől, Joákim negyedik esztendejében; aki fia vala Jósiásnak, a Júda királyának, az első esztendejében Nabukodonozornak a babiloni királynak;
  2 Amelyet szóla Jeremiás próféta az egész Júda népéhez és Jeruzsálem minden lakosához, mondván:
  3 Jósiásnak tizenharmadik esztendejétől fogva, aki fia vala Amonnak, a Júda királyának, e napig (vagyis huszonhárom esztendő óta) szóla az Úr nekem, és szólottam én nektek, jó reggel szóltam, de nem hallgattátok.
  4 És elküldte az Úr ti hozzátok minden ő szolgáját, a prófétákat, jó reggel elküldte, de nem hallgattátok, és fületeket sem hajtottátok a hallásra.
  5 Ezt mondták: Térjetek meg már mindnyájan a ti gonosz utaitokról és a ti gonosz cselekedeteitekből, hogy lakhassatok a földön, amelyet az Úr adott nektek és a ti atyáitoknak öröktől fogva örökké.
  6 És ne járjatok idegen istenek után, hogy szolgáljatok nekik és imádjátok őket, és ne ingereljetek fel engem a ti kezeitek munkájával, hogy veszedelmet ne hozzak rátok.
  7 De nem hallgattatok reám, azt mondja az Úr, hogy felingereljetek engem a ti kezeitek munkájával a ti veszedelmetekre.
  8 Azért ezt mondja a Seregeknek Ura: Mivelhogy nem hallgattatok az én beszédemre:
  9 Íme, kiküldök én és felveszem északnak minden nemzetségét, azt mondja az Úr, és Nabukodonozort, a babiloni királyt, az én szolgámat, és behozom őket e földre és ennek lakóira és mind e körül való nemzetekre, és elveszem őket és csodává és szörnyűséggé teszem őket és örökkévaló pusztasággá.
  10 És elveszem tőlük az öröm szavát, a vigasság szavát, a vőlegény szavát és a menyasszony szavát, a malmok zörgését és a szövétnek világosságát.
  11 És ez egész föld pusztasággá és csodává lészen, és e nemzetek a babiloni királynak szolgálnak hetven esztendeig.
  12 És mikor eltelik a hetven esztendő, meglátogatom a babiloni királyon és az ő népén az ő álnokságukat, azt mondja az Úr, és a káldeai földön, és örökkévaló pusztasággá teszem azt.
  13 És végbeviszem azon a földön mindazokat, amiket szóltam felőle, mindazt, ami megvan írva e könyvben, amelyet prófétált Jeremiás az összes nemzetek felől.
  14 Mert ő rajtuk is uralkodnak majd sok nemzetek és nagy királyok, és megfizetek nekik az ő cselekedeteik szerint és az ő kezeiknek munkája szerint.
  15 Mert ezt mondotta az Úr, Izraelnek Istene nekem: Vedd el kezemből e harag borának poharát, és itasd meg vele mindama nemzeteket, akikhez én küldelek téged.
  16 Hogy igyanak, részegüljenek meg és bolondoskodjanak a fegyver miatt, amelyet én közéjük bocsátok.
  17 És elvevém a pohárt az Úr kezéből, és megitatám mindama nemzeteket, akikhez külde engem az Úr:
  18 Jeruzsálemet és Júda városait, az ő királyait és fejedelmeit, hogy pusztasággá, csodává, szörnyűséggé és átokká tegyem őket, amint e mai napon van:
  19 A fáraót, Egyiptom királyát, az ő szolgáit és fejedelmeit és minden ő népét,
  20 És minden egyveleg népet, és az Úz földének minden királyát, és a filiszteusok földének minden királyát, és Askalont, Gázát, Akkaront és Azótusnak maradékait,
  21 Edomot, Moábot és az Ammon fiait,
  22 És Tírusnak minden királyát és Szidonnak minden királyát és a szigeteknek minden királyát, akik túl vannak a tengeren,
  23 Dedánt és Témánt és Búzt és mindazokat, akik lenyírott üstökűek,
  24 És Arábiának minden királyát és az egyveleg nép minden királyát, akik a pusztában laknak,
  25 És Zimrinek minden királyát és Elámnak minden királyát és a médusok minden királyát,
  26 És északnak minden királyát, mind a közelvalókat, mind a távolvalókat, egyiket a másikra, és a földnek minden országát, amelyek e föld színén vannak; Sésák királya pedig ezek után iszik.
  27 Azért ezt mondd nekik: Ezt mondja a Seregek Ura, Izraelnek Istene: Igyatok és részegüljetek meg, okádjatok és hulljatok el, és fel ne keljetek a fegyver előtt, amelyet én küldök közétek.
  28 És ha majd a te kezedből nem akarják elvenni a pohárt, hogy igyanak belőle: ezt mondd nekik: Így szól a Seregek Ura: Meg kell innotok.
  29 Mert íme, a város ellen, amely az én nevemről neveztetik, az ellen veszedelmet indítok, ti pedig egészen megmenekültök-e? Nem menekesztek, mert én fegyvert hozok e földnek minden lakosára, azt mondja a Seregek Ura,
  30 Te pedig prófétáld meg nekik mind e szókat, és ezt mondd nekik: Az Úr a magasságból harsog, és az ő szent lakhelyéből dörög, harsanva harsog az ő házára, riogatva kiált, mint a szőlőtaposók, e föld minden lakosa ellen.
  31 Elhat e harsogás a földnek végére, mert pere van az Úrnak a pogányokkal, ő minden testnek ítélő bírája, a hitetleneket fegyverre veti, azt mondja az Úr.
  32 Így szól a Seregek Ura: Íme, veszedelem indul egyik nemzettől a másik nemzetre, és nagy szélvész támad a föld széleitől.
  33 És azon a napon az Úrtól levágatnak a föld egyik végétől fogva a föld másik végéig; nem sirattatnak meg, és össze sem hordatnak, és el sem temettetnek, olyanok lesznek a földnek színén, mint a ganéj.
  34 Jajgassatok pásztorok, és kiáltsatok, és heverjetek a porban, ti vezérei a nyájnak, mert eljön a ti megöletéseteknek és szétszóratástoknak ideje, és elhullotok, noha drága edények vagytok.
  35 És nincs hová futniuk a pásztoroknak, és menekülniük a nyáj vezéreinek.
  36 [Hallatszik] a pásztorok kiáltozása és a nyáj vezéreinek jajgatása, mert elpusztította az Úr az ő legeltető helyüket.
  37 Elpusztultak a békességes legeltető helyek az Úr felgerjedt haragja miatt.
  38 Elhagyta [azokat], mint az oroszlán az ő barlangját, mert pusztasággá lett az ő földjük a zsarnoknak dühe miatt és az ő felgerjedt haragja miatt.