Bír 18:1 – 18:31

A Dán törzse meghódítja Laist, és Míka bálványozását oda telepíti át

  1 Ebben az időben nem volt király Izraelben, és ezekben a napokban keresett a Dán nemzetsége magának örökséget, ahol lakjék, mert nem jutott neki mind ez ideig az Izrael törzsei között osztályrész.
  2 És elküldöttek a Dán fiai az ő házuknépe közül öt férfiút, vitéz férfiakat a maguk határaikból, Córából és Estháolból, hogy kémleljék ki és nézzék meg jól a földet, és mondának nekik: Menjetek el, kémleljétek ki a földet. És elérkeztek az Efraim hegyéhez, a Míka házához, és ott megháltak.
  3 Mikor a Míka házánál voltak, megismerték az ifjú lévitának hangját, és hozzá mentek, és mondának neki: Ki hozott téged ide? Mit csinálsz itt, és mi járatban vagy?
  4 Ő pedig monda nekik: Ezt meg ezt cselekedte velem Míka, és megfogadott engem, és papjává lettem.
  5 És mondának neki: Kérdezd meg Istentől, hogy hadd tudjuk meg, ha szerencsés lesz-e a mi utunk, amelyen járunk?
  6 És monda nekik a pap: Menjetek el békességgel; a ti utatok, amelyen jártok, az Úr előtt van.
  7 És elment az öt férfiú, és Laisba jutott, és látták a népet, amely benne volt, hogy minden félelem nélkül lakik, a sidonbeliek szokása szerint [él] csendesen és bátorságosan, és nincs senki, aki őket bántaná az országban, vagy úr volna felettük, és távol vannak a sidoniaktól, és nincs senkivel semmi dolguk.
  8 És mikor visszatértek atyjukfiaihoz Córába és Estháolba, és kérdezték tőlük az ő atyjukfiai: Mi jóval jártatok?
  9 Mondának: Keljetek fel, és menjünk fel ellenük, mert láttuk a földet, hogy íme igen jó, és ti veszteg ültök? ne legyetek restek a menetelre, hogy elmenjetek elfoglalni azt a földet.
  10 Ha elmentek, biztonságban élő néphez mentek, és a tartomány tágas; mert Isten kezetekbe adta azt a helyet, ahol semmiben sincs hiány, ami csak a földön van.
  11 És elment onnét a Dán nemzetségéből, Córából és Estháolból, hatszáz férfiú hadiszerszámokkal felkészülten.
  12 És felvonultak, és táborba szállottak Kirjáth-Jeárimban, Júdában. Ezért hívják azt a helyet Dán táborának mind e mai napig. És ez Kirjáth-Jeárim mögött fekszik.
  13 És onnan felvonultak az Efraim hegyére, és Míka házába mentek.
  14 És szólott az az öt férfiú, aki elment kikémlelni Lais földét és monda atyjafiainak: Tudjátok-e, hogy ebben a házban efód és teráf, faragott és öntött bálvány van? Hát elgondolhatjátok, hogy mit cselekedjetek.
  15 És betértek oda, és az ifjú lévitához mentek a Míka házába, és köszöntötték őt: Békességgel!
  16 A hadiszerszámokkal felkészült hatszáz férfiú pedig, kik a Dán fiai közül valók voltak, a kapu előtt állott.
  17 És az az öt férfiú, aki a föld kikémlelésére ment volt el, mikor felment és megérkezett oda, elvette a faragott képet, az efódot, a teráfot és az öntött bálványt; a pap pedig ott állott a kapu előtt a hadiszerszámokkal felkészült hatszáz férfiúval.
  18 Mikor pedig ezek a Míka házához bementek és elvették a faragott képet, az efódot, a teráfot és az öntött bálványt, monda nekik a pap: Mit műveltek?
  19 Azok pedig mondának neki: Hallgass, tedd kezed ajkadra, és jöjj el velünk, és légy nekünk atyánk és papunk. Melyik jobb, hogy egy ember házának légy papja, vagy hogy Izraelben egy nemzetségnek és háznépnek légy papja?
  20 És örvendett ezen a papnak szíve, és elvitte az efódot és a teráfot és a faragott képet, és velük a nép közé ment.
  21 És megfordulván elvonultak, maguk előtt küldve a gyermekeket, a barmokat és drágaságaikat.
  22 Mikor pedig már messze jártak a Míka házától, a férfiak, akik a Míka házának szomszédságában laktak, összegyűltek, és utána mentek a Dán fiainak.
  23 És utánuk kiáltoztak a Dán fiainak. Azok pedig visszafordulván mondának Míkának: Mi bajod van, hogy [így] felsereglettél?
  24 És monda: Isteneimet vettétek el, amelyeket készíttettem, és papomat, és elmentetek, hát mim van még egyebem? és [mégis] azt mondjátok nekem: mi bajom van?
  25 És mondának neki a Dán fiai: Ne hallasd többé hangodat, hogy rátok ne rontsanak e felbőszített emberek, és te a magad életét és házadnépe életét el ne veszítsd!
  26 És elmentek a Dán fiai a maguk útján, és mikor Míka látta, hogy azok erősebbek nála, megfordult, és visszatért házához.
  27 Ők pedig elvitték, amit Míka készíttetett, és a papot, aki nála volt, és Lais ellen mentek, a nyugodtan és biztonságban élő nép ellen, és leölték őket fegyvernek élével, és a várost megégették tűzzel.
  28 És nem volt senki, aki őket megszabadította volna, mert messze volt Sidontól, és semmi dolguk nem volt senkivel. [Lais] pedig a Béth-Rehob völgyében feküdt és itt építették meg a várost, és telepedtek meg benne.
  29 És elnevezték a város nevét Dánnak, atyjuknak Dánnak nevéről, aki Izraelnek született volt. Bár először Lais volt a város neve.
  30 És felállították maguknak a Dán fiai a faragott képet, és Jonathán, a Manasse fiának Gersomnak fia és az ő fiai voltak papok a Dán nemzetségében egészen a föld fogságának idejéig.
  31 És felállítva tarták a Míka faragott képét, amelyet az készíttetett, mindaddig, míg az Istenháza Silóban volt.