
És látám, hogy az asszony részeg vala a szentek vérétől
És látám, hogy az asszony részeg vala a szentek vérétől és a Jézus És látám, hogy az asszony részeg vala a szentek vérétől és a
Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 És királlyá tevék Jeruzsálem lakosai helyette az ő legkisebb fiát Akháziát; mert az idősebbeket mind megölték azok, akik az arábiabeliekkel jöttek vala a táborba. Uralkodék azért Akházia, Jórámnak a Júda királyának fia.
2 Akházia negyvenkét esztendős volt, mikor királlyá lett, és egy esztendeig uralkodék Jeruzsálemben. Anyjának neve Athália volt, aki az Omri leánya vala.
3 Ő is az Akháb házának útjain jára; mert az ő anyja vala neki tanácsadója az istentelen cselekedetre.
4 És gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt, miképpen az Akháb háznépe, mert azok voltak tanácsadói atyja halála után, az ő veszedelmére.
5 Sőt azoknak tanácsa után indulva, hadba méne Jórámmal az Akháb fiával az Izrael királyával Hazáel ellen a szíriabeli király ellen, Rámóth Gileádba; de a szíriabeliek Jórámot megverék.
6 Visszatért azért [Jórám], hogy meggyógyíttassa magát Jezréel városában; mert sebek [valának rajta], melyekkel megsebesíttetett Rámában, mikor Hazáel ellen, Szíria királya ellen harcolt. Akházia pedig, Jórámnak a Júda királyának fia, aláméne, hogy meglátogatná Jórámot, az Akháb fiát Jezréelben, mert beteg vala.
7 Hogy Akházia Jórámhoz méne, Isten [akaratából], az ő romlása vala, mert odaérkezvén, elméne Jórámmal Jéhu ellen, aki a Nimsi fia volt, akit az Úr felkenetett, hogy kiírtaná az Akháb háznépét.
8 Lőn azért, mikor Jéhu az Akháb házán bosszút álla, rátalált a Júda fejedelmeire és az Akházia testvéreinek fiaira, akik Akháziának szolgálnak vala, és megölé őket.
9 Akháziát is keresé és megfogák őt, (ki Samariában rejtőzött vala el) és vivék őt Jéhuhoz, aki megöleté őt. De eltemették, mert ezt mondják róla: [Mégis] a Jósafát fia volt, aki teljes szívvel keresé az Urat. És nem vala immár senki az Akházia háznépe közül aki képes lett volna a királyságra.
10 És Athália az Akházia anyja, látván, hogy az ő fia meghalt: felkele és megölé a Júda háznépének minden királyi sarját.
11 De Jósabát a király leánya vevé Joást az Akházia fiát, és kivivé őt titkon a király fiai közül, akik megölettek, és elrejté őt és az ő dajkáját az ágyasházban. És elrejté őt Jósabát, a Jórám király leánya, aki a Jójada pap felesége volt, (mert Akháziának húga vala) Athália elől, hogy őt meg ne ölhesse.
12 És náluk vala az Úr házában elrejtve hat esztendeig. Athália pedig uralkodék az ország felett.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
És látám, hogy az asszony részeg vala a szentek vérétől és a Jézus És látám, hogy az asszony részeg vala a szentek vérétől és a
És tikkadának az emberek nagy hévséggel; és az Istennek nevét káromlák, akinek hatalma vala e csapásokon; és nem térének meg, hogy neki dicsőséget adjanak. Jel
Ki ne félne téged, Uram! és ki ne dicsőítené a te nevedet? mert csak Ki ne félne téged, Uram! és ki ne dicsőítené a te