
És a királyi szék előtt üvegtenger vala, hasonló a kristályhoz;
És a királyi szék előtt üvegtenger vala, hasonló a kristályhoz; és a királyi szék közepette és a királyi szék körül négy lelkes állat, szemekkel teljesek
Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 És gyűlének az izraeliták mindnyájan Dávidhoz Hebronba, mondván: Íme mi a te csontod és a te tested vagyunk;
2 Ezelőtt is, még mikor Saul volt a király, te voltál az, aki az Izraelt ki- és bevezetéd, és ezt mondotta a te Urad Istened neked: Te legelteted az én népemet, az Izraelt, és te leszel vezér az én népemen, az Izraelen.
3 Elmenének azért mindnyájan az Izrael vénei a királyhoz Hebronba, és szövetséget tőn Dávid velük Hebronban az Úr előtt; és királlyá kenték Dávidot Izrael felett, az Úrnak Sámuel által való beszéde szerint.
4 Elméne akkor Dávid és az egész Izrael Jeruzsálembe; ez Jebus (ott a jebuzeusok voltak a föld lakosai).
5 És mondának Jebus lakói Dávidnak: Ide be nem jössz! De megvevé Dávid a Sion várát; ez a Dávid városa;
6 Mert ezt mondotta vala Dávid: Aki legelőször egy jebuzeust levág, elöljáró és vezér legyen. Felméne azért legelőször Joáb, a Séruja fia; és lőn elöljáróvá.
7 Azután lakék Dávid a várban, azért nevezék azt Dávid városának.
8 És megépíté Dávid a várost Millótól fogva egészen körül; Joáb pedig megépíté a városnak maradékát.
9 És folytonosan emelkedék Dávid; mert a Seregek Ura vala ő vele.
10 Ezek pedig a hősök elöljárói, akik Dávid mellett valának, akik erősen forgolódának vele az ő királyságáért egész Izraellel, hogy királlyá válasszák őt Izrael felett, az Úr beszéde szerint.
11 Ezek számszerint a hősök, akik Dávid körül valának: Jásobeám, Hakhmoni fia, a harmincnak elöljárója; ez emelte vala fel az ő kopjáját háromszáz ellen, akiket egyszerre megsebesíte.
12 Ezután Eleázár, az Ahóhita Dódó fia; aki a három hős közül [egy] vala.
13 Ő vala Dáviddal Pasdamimban, ahová összegyűlének a filiszteusok viadalra. Egy darab föld árpával vala tele, és a nép elmenekült a filiszteusok elől.
14 De ők megállának ott annak a darab földnek a közepén, és megtartották azt, és megverék a filiszteusokat, és az Úr megszabadítá őket nagy szabadítással.
15 Továbbá, mikor alámentek hárman a harminc főember közül Dávidhoz, a kősziklához, az Adullám barlangjába; a filiszteusok pedig tábort járának a Réfaim völgyben.
16 (Dávid az erősségben vala akkor, a filiszteusok hada pedig Bethlehemnél.)
17 Kívána Dávid [vizet], és monda: Óh, ki adhatna nekem innom a Bethlehem kapuja előtt való forrásnak vizéből!
18 Akkor keresztülvágták magukat hárman a filiszteusok táborán, és vizet merítének a Bethlehem forrásából, mely a kapu előtt vala, és felvivék, és menének Dávidhoz; de Dávid nem akara inni, hanem kitölté azt az Úrnak.
19 És monda: Távoztassa el tőlem az én Istenem, hogy ezt cselekedném. Avagy e férfiaknak vérét igyam-e meg, akik életüket halálra vetették? Mert ők ezt életük veszedelmével hozták. És [semmiképpen] nem akara inni. Ezt cselekedé a három hős.
20 És Abisai, a Joáb testvére vala e háromnak elöljárója; ő ragadott vala dárdát háromszáz ellen, [akiket] megsebesíte; és ő volt a leghíresebb a három között.
21 A három közül a kettőnél híresebb vala, azért volt azok elöljárója; de azért [egymaga] még sem ért föl a hárommal.
22 Benája, a Jojada fia, vitéz férfiúnak fia Kabséelből, aki nagy dolgokat cselekedék; ő ölte meg Moáb két oroszlánját, és ő méne alá a verembe, s ölte meg az oroszlánt, mikor havas idő volt.
23 Ugyanez ölé meg az egyiptombeli férfit, akinek magassága öt sing volt, és oly dárda vala az egyiptombeli férfiú kezében, mint a szövő zugoly. Szembeszálla vele egy pálcával, s kiragadá az egyiptombeli ember kezéből a dárdát, és saját dárdájával általveré.
24 Ezeket cselekedte Benája, a Jojada fia, aki híres vala a három hős között.
25 Híres vala ő a harminc között, de azzal a hárommal nem ért fel. És elöljáróvá tevé őt Dávid a tanácsosok között.
26 A seregnek pedig [ezek] vitézei: Asael, a Joáb testvére; Elhanán, Dódónak fia, ki bethlehembeli vala.
27 Haróritból való Sammót, Pélomból való Héles,
28 Tékoabeli Hira, Ikkés fia, anatótbeli Abiézer,
29 Husátbeli Sibbékai, ahóhitbeli Hirai.
30 Nétofátbeli Maharai, nétofátbeli Héled, Bahána fia;
31 Ittai, Ribai fia, a Benjámin fiainak Gibea városából való; pirathonbeli Benája;
32 Húrai, a Gaás völgyéből való; arbátbeli Abiel;
33 Baharumi Azmávet, saálbonitbeli Eliáhba;
34 Gisonbeli Hásem fiai: Jonathán, hararitbeli Ságé fia.
35 Hararitbeli Ahiám, Sákár fia; Elifál, Úr fia,
36 Mekerátbeli Héfer, pélonbeli Ahija,
37 Kármelből való Hésró, Naárai, Ezbái fia,
38 Jóel, Nátán testvére; Mibhár, Géri fia;
39 Sélek, Ammon nemzetségéből való; berótbeli Naárai, Joábnak, aki Séruja fia vala, fegyverhordozója;
40 Itrébeli Hira, itrébeli Gáreb,
41 Hitteus Uriás, Zabád, Ahlai fia;
42 Hadina, a Rúben nemzetségéből való Siza fia, ki a rúbeniták elöljárója vala, és vele harmincan valának.
43 Hanán, Maaka fia, és mitnibeli Jósafát,
44 Asterátbeli Uzzija; Sáma és Jéhiel, aroerbeli Hótám fiai.
45 Jidiháel, Simri fia, és az ő testvére, Joha, Tisibeli.
46 Mihávimbeli Eliel, Jéribai és Jósávia, Elnaám fia, és Jitma, Moáb nemzetségéből való.
47 Eliel és Obed és Jaásiel, Mésóbájából valók.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
És a királyi szék előtt üvegtenger vala, hasonló a kristályhoz; és a királyi szék közepette és a királyi szék körül négy lelkes állat, szemekkel teljesek
A sárdisbeli gyülekezet angyalának is írd meg: Ezt mondja az A sárdisbeli gyülekezet angyalának is írd meg: Ezt mondja az, akinél van az isteni hét
A pergámumbeli gyülekezet angyalának írd meg: Ezt mondja az, akinél a kétélű éles kard van: Jel 2:1 – 2:29 Krisztus levele az efézusi gyülekezethez és