Bír 8:1 – 8:35

Gedeon üldözi az ellenséget

  1 És mondának az Efraim férfiai neki: Miért cselekedted azt mi velünk, hogy el nem hívtál minket, mikor a Midián ellen való hadakozásra indultál? És erősen feddőzének vele.
  2 Ő pedig monda nekik: Vajon cselekedtem-e én olyan dolgot, mint ti? Nem többet ér-e Efraim szőlőmezgerlése, mint Abiézer [egész] szüretje?
  3 Kezetekbe adta az Isten Midiánnak fejedelmeit, Orebet és Zéebet; hát mit cselekedhettem én olyat, mint ti?! Akkor lecsendesedék az ő felháborodott lelkük, mikor e beszédet mondotta vala.
  4 Mikor pedig Gedeon a Jordánhoz ére, átkele azzal a háromszáz férfiúval, akik vele valának, az üldözéstől kifáradottan.
  5 És monda a Sukkót férfiainak: Adjatok, kérlek, e népnek, mely engem követ, kenyeret, mert fáradtak, én pedig űzöm Zébát és Sálmunáht, Midiánnak királyait.
  6 És mondának Sukkót elöljárói: Zébának és Sálmunáhnak öklét már kezedben tartod-e, hogy kenyeret adjunk a te seregednek?
  7 Gedeon pedig monda: Ha kezembe adja az Úr Zébát és Sálmunáht, a pusztának tüskéivel és csalánjaival csépelem meg testeteket.
  8 És felmenvén onnan Pénuelbe, hasonlóképpen szóla azoknak is, és Pénuel férfiai [éppen] úgy feleltek neki, amint feleltek volt a Sukkót férfiai.
  9 És szóla a Pénuel férfiainak is, mondván: Mikor békességben visszatérek, lerontom ezt a tornyot.
  10 Zéba pedig és Sálmunáh Kárkorban valának, és az ő seregük velük, mintegy tizenötezren, mind akik megmaradtak a Napkeletieknek egész táborából. Az elesettek [száma] százhúszezer fegyverfogható férfiú [volt].
  11 És felméne Gedeon a sátorban lakók útján keletre Nobahtól és Jogbehától, és szétverte a tábort, pedig a tábor biztonságban [érezte magát].
  12 És Zéba és Sálmunáh elfutottak; de ő utánuk ment, és elfogta a Midián két királyát: Zébát és Sálmunáht, és szétszórta az egész tábort.
  13 Mikor pedig Gedeon, a Joás fia, visszatért a harcból a Heresz hágójától:
  14 Megfogott egy gyermeket a sukkótbeliek közül, és tudakozódott tőle. Ez pedig felírta neki Sukkótnak elöljáróit és véneit, hetvenhét férfiút.
  15 Mikor aztán a Sukkót férfiaihoz ment vala, monda: Ímhol Zéba és Sálmunáh, akik miatt gúnyolódtatok velem, mondván: Vajon Zéba és Sálmunáh öklét már kezedben tartod-e, hogy kenyeret adjunk kifáradott embereidnek?
  16 És előfogá a város véneit, és a pusztának töviseit és csalánjait [vévén], megtanítá azokkal Sukkótnak férfiait.
  17 Azután Pénuel tornyát rontá le, és a város férfiait ölte meg.
  18 És monda Zébának és Sálmunáhnak: Milyenek voltak azok a férfiak, akiket a Thábor [hegyén] megöltetek? Ők pedig mondának: Mint amilyen te vagy, olyanok voltak ők is, és mindenik olyan arcú, mint egy-egy királyfi.
  19 És monda: Az én atyámfiai, az én anyámnak fiai voltak azok. Él az Úr! ha életben hagytátok volna őket, én sem ölnélek meg titeket!
  20 És monda Jéthernek, az ő elsőszülöttjének: Kelj fel, öld meg őket. De a fiú nem húzta ki kardját, mert fél vala, mivelhogy még gyermek vala.
  21 És monda Zéba és Sálmunáh: Kelj fel te és [te] ölj meg minket, mert amilyen a férfiú, olyan az ő ereje. És felkele Gedeon, és megölé Zébát és Sálmunáht, és elvevé az ő tevéiknek nyakán levő ékességeket.

Gedeon hamis istentiszteletnek vet alapot

  22 És mondának az Izrael férfiai Gedeonnak: Uralkodjál felettünk te és a te fiad és a te fiadnak fia, mert megszabadítottál bennünket a midiániták kezéből.
  23 És monda nekik Gedeon: Én nem uralkodom felettetek, sem az én fiam nem fog uralkodni rajtatok. Az Úr uralkodik ti felettetek!
  24 Azután monda nekik Gedeon: Egyet kívánok [csak] tőletek, hogy adja nekem mindenikőtök a zsákmányul ejtett fülön függőket; mert arany fülön függőik voltak azoknak, mivelhogy izmaeliták valának.
  25 És mondának: Örömest neked adjuk. És leterítettek egy ruhát, és mindenki arra dobá a fülön függőket, melyeket prédául ejtett.
  26 Az arany fülön függőknek pedig, amelyeket elkért, súlya ezerhétszáz arany [siklus] volt, amaz ékességeken, függőkön és bíborruhákon kívül, amelyek a Midián királyain voltak, és az aranyláncok nélkül, amelyek tevéik nyakán valának.
  27 És készíte abból Gedeon efódot, és helyezteté azt a maga városában, Ofrában, és ott paráználkodott azután az egész Izrael, és lőn ez Gedeonnak és házanépének tőrbeejtésére.

Gedeon gyermekei és halála

  28 Így aláztattak meg a midiániták az Izrael fiai előtt, és nem is emelték fel azután már fejüket, és megnyugovék a föld negyven esztendeig Gedeon idejében.
  29 És [haza]tért Jerubbaál, a Joás fia, és megtelepedett otthon.
  30 És Gedeonnak volt hetven fia, kik az ő ágyékából származtak, mert sok felesége volt neki.
  31 És az ő ágyasa is, aki Sikemben volt, szült neki egy fiat, és nevezé azt Abiméleknek.
  32 És meghala Gedeon, a Joás fia, késő vénségében, és eltemetteték atyjának, Joásnak sírjába, Ofrában, Abiezer [városában.
  33 Lőn pedig, hogy mikor meghalt Gedeon, elfordulának az Izrael fiai [az Úrtól], és a Baálokkal paráználkodának, és a Baál-Beritet tevék istenükké.
  34 És nem emlékezének meg az Izrael fiai az Úrról, az ő Istenükről, aki őket megszabadította minden ellenségeik kezéből körös-körül.
  35 És nem cselekedének irgalmasságot a Jerubbaál Gedeon házával mind ama jók szerint, amelyeket ő tett vala az Izraellel.