Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 És látám, és íme a mennyezeten, amely a kerubok feje fölött vala, látszék felettük, mint valami zafírkő, olyan, mint egy királyi széknek formája.
2 És szóla a gyolcsba öltözött férfiúnak, és mondá: Menj be a forgókerekek közé a kerubok alá, és töltsd meg tenyereidet égő üszöggel onnét a kerubok közül, és szórd a városra. És beméne szemem láttára.
3 A kerubok pedig állanak a háztól jobbra, mikor a férfi beméne, és a felhő betölté a belső pitvart.
4 És eltávozék az Úr dicsősége a kerubról, a ház küszöbére, és megtelék a ház a felhővel, és a pitvar betelék az Úr dicsőségének fényességével.
5 És a kerubok szárnyainak csattogása meghallaték a külső pitvarig, mint az erős Isten hangja, mikor beszél.
6 És lőn, mikor parancsolt ama gyolcsba öltözött férfinak, mondván: Végy tüzet a forgókerekek közül, a kerubok közül, az beméne, és álla a kerék mellé.
7 És kinyújtá egy kerub a kezét a kerubok közül a tűzhöz, mely vala a kerubok között, és vőn és tevé a gyolcsba öltözöttnek markába, ki elvevé és kiméne.
8 És látszék a kerubokon emberi kéznek formája szárnyaik alatt.
9 És látám, és íme, négy kerék vala a kerubok mellett, egyik kerék vala az egyik kerub mellett és a másik kerék a másik kerub mellett, és olyanok valának a kerekek, mintha tarsiskőből volnának.
10 És mintha volna mind a négyüknek ugyanazon egy formája, mintha egyik kerék a másik kerék közepében volna.
11 Jártokban mind a négy oldaluk felé mennek vala, meg nem fordulnak vala jártokban, hanem arra, amerre a fő fordult, mennek vala utána, meg nem fordulnak vala mentükben.
12 És egész testük és hátuk és kezeik és szárnyaik és a kerekek rakva valának szemekkel körös-körül mind a négy kerekükön.
13 [Hallám, hogy] a kerekeket forgókerekeknek nevezték fülem hallatára.
14 És négy orcája vala mindeniknek, az első orca vala kerub-orca, és a második orca ember-orca, a harmadik oroszlán-orca és a negyedik sas-orca.
15 És fölemelkedének a kerubok. Ez ama lelkes állat, amelyet láttam a Kébár folyó mellett.
16 És mikor járnak vala a kerubok, járnak vala a kerekek is mellettük, mikor pedig felemelék a kerubok szárnyaikat, hogy fölemelkedjenek a földről, nem fordulának el a kerekek sem az ő oldaluktól.
17 Ha azok állanak vala, ezek is állának, és ha azok felemelkednek vala, fölemelkedének ezek is velük, mert a lelkes állat lelke vala bennük.
18 És elvonula az Úrnak dicsősége a ház küszöbétől, és álla a kerubok fölé.
19 És fölemelék a kerubok szárnyaikat, és fölemelkedének a földről szemem láttára kimentükben és a kerekek is mellettük; és megállának az Úr háza keleti kapujának bejáratánál, és Izrael Istenének dicsősége vala felül ő rajtuk.
20 Ez ama lelkes állat, amelyet láttam az Izrael Istene alatt a Kébár folyó mellett, és megismerém, hogy kerubok valának.
21 Négy orcája vala mindeniknek és négy szárnya mindeniknek és emberi kezek formája vala szárnyaik alatt.
22 És orcáik formája: ugyanazok az orcák valának, amelyeket a Kébár folyó mellett láttam, [tudniillik] formájukat és őket magukat. Mindenik a maga orcája felé megy vala.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
Júda öröksége: határok, városok, Káleb áldása és a be nem teljes engedelmesség Józsué 15 részletesen leírja Júda törzsének örökségét: határait délen, keleten, nyugaton és északon,
Káleb hite és Hebron öröksége: teljes szívvel követni az Urat Józsué 14-ben megkezdődik Kánaán földjének örökség szerinti kiosztása Eleázár pap, Józsué és a törzsek fejedelmei
Sok föld maradt még: az örökség kiosztása és a be nem vett területek Józsué 13-ban Józsué már idős, és az Úr kimondja: sok föld maradt