Eszt 9:1 – 9:32

A zsidók bosszút állnak ellenségeiken

  1 A tizenkettedik hónapban azért (ez az Adár hónap), annak tizenharmadik napján, amikor eljött [az ideje] a király szavának és végzésének, hogy akkor teljesíttessék, azon a napon, amelyen a zsidók ellenségei remélték, hogy hatalmat vesznek rajtuk, ellenkezőleg fordult; mert maguk a zsidók vőnek hatalmat azokon, akik őket gyűlölék.
  2 Egybegyűlének a zsidók városaikban, Ahasvérus király minden tartományában, hogy rávessék kezüket azokra, akik vesztüket keresték, és senki sem állhatott meg előttük; mert miattuk való félelem szállott minden népre.
  3 És a tartományok minden feje, fejedelmek, kormányzók és a király hivatalnokai magasztalták a zsidókat; mert a Márdokeustól való félelem szállott rájuk.
  4 Mert nagy volt Márdokeus a király házában, és híre elment minden tartományba; mert ez a férfiú, Márdokeus, emelkedett és nagyobbodott.
  5 És leverték a zsidók minden ellenségeiket fegyverrel, megölvén és megsemmisítvén azokat, és akaratok szerint cselekedének gyűlölőikkel.
  6 És Susán várában megölének és megsemmisítének a zsidók ötszáz férfiút.
  7 Parsandátát, Dalpont és Aspatát.
  8 Porátát, Adáliát és Aridátát.
  9 Parmástát, Arisait, Aridait és Vajzátát.
  10 Tíz fiát Hámánnak, Hammedáta fiának, a zsidók ellenségének megölték; de zsákmányra nem tették rá kezüket.
  11 Azon a napon megtudá a király a Susán várában megöletteknek számát.
  12 És monda a király Eszter királynénak: Susán várában megöltek a zsidók és megsemmisítettek ötszáz férfiút és Hámán tíz fiát; a király többi tartományaiban mit cselekesznek? Mi a kívánságod? és megadatik neked. És mi még a te kérésed? és meglészen.
  13 És monda Eszter: Ha a királynak tetszik, engedje meg holnap is a zsidóknak, akik Susánban laknak, hogy cselekedjenek a mai parancsolat szerint, és Hámán tíz fiát akasszák fel a fára.
  14 És szóla a király, hogy úgy tegyenek. És kiadaték a parancs Susánban, és Hámán tíz fiát felakasztották.
  15 És összegyűltek a zsidók, akik Susánban valának, Adár havának tizennegyedik napján is, és megölének Susánban háromszáz férfiút; de zsákmányra nem tették rá kezüket.
  16 És a többi zsidók is, akik a király tartományaiban voltak, összegyűlének és feltámadtak életükért, és békében maradtak ellenségeiktől; megölének pedig gyűlölőikből hetvenötezret; de zsákmányra nem tették rá kezüket.
  17 [Történt ez] az Adár hónapjának tizenharmadik napján, és megnyugovának a tizennegyedik napon, és tették azt vigalom és öröm napjává.
  18 De a zsidók, akik Susánban valának, egybegyűlének azon [hónap] tizenharmadik és tizennegyedik napján, és megnyugovának azon [hónap] tizenötödik napján, és azt tették vigalom és öröm napjává.
  19 Azért a vidéki zsidók, akik kerítetlen falvakban laktak, Adár hónapjának tizennegyedik napját tették öröm és vigalom [napjá]vá és ünneppé, amelyen ajándékokat küldözgetnek egymásnak.

A zsidók ünnepet rendelnek szabadulásuk emlékére

  20 És megírá Márdokeus e dolgokat, és leveleket külde minden zsidónak, aki Ahasvérus király minden tartományában, közel és távol, vala.
  21 Meghagyva nekik, hogy tartsák meg az Adár hónapnak tizennegyedik napját és annak tizenötödik napját évről-évre,
  22 Mint olyan napokat, amelyeken megnyugovának a zsidók ellenségeiktől, és mint olyan hónapot, amelyben keserűségük örömre és siralmuk ünnepre fordult; hogy tartsák meg azokat vigalom és öröm napjaiul, és küldjenek ajándékot egymásnak és adományokat a szegényeknek.
  23 És felfogadák a zsidók, hogy megcselekszik, amit kezdettek és amit Márdokeus íra nekik.
  24 Mert az agági Hámán, Hammedátának fia, minden zsidónak ellensége, szándékozott a zsidókat elveszteni, és Púrt, azaz sorsot vetett, hogy őket megrontsa és megsemmisítse;
  25 De mikor a király tudomására jutott, megparancsolá levélben, hogy gonosz szándéka, amelyet gondolt a zsidók ellen, forduljon az ő fejére, és felakaszták őt és fiait a fára.
  26 Annak okáért elnevezék e napokat Púrimnak a Púr nevétől. És azért ezen levél minden szava szerint, és amit láttak erre nézve, és ami érte őket:
  27 Elhatározák és elfogadák a zsidók mind magukra, mind ivadékokra és mindazokra, akik hozzájuk csatlakoznak, örök időkre, hogy megtartják e két napot, írásuk és határozatuk szerint, minden esztendőben.
  28 És ezen napok emlékezetben lesznek és megülik azokat nemzedékről-nemzedékre, családról-családra, tartományról-tartományra és városról-városra. És ezek a Púrim napjai el nem múlnak a zsidók között, és emlékük ki nem vész ivadékaik közül.
  29 Ira pedig Eszter királyné, Abihail leánya és a zsidó Márdokeus egész hatalommal, hogy megerősítsék e második levelet a Púrimról.
  30 És külde leveleket minden zsidónak Ahasvérus országának százhuszonhét tartományába, békességes és igazságos szavakkal;
  31 Hogy megerősíttessenek ezek a Púrim napjai, meghatározott idejükben, amiképpen meghagyta nekik a zsidó Márdokeus és Eszter királyné, és amint elrendelték magukra és ivadékaikra a böjtölés és jajkiáltás dolgát.
  32 És Eszter beszéde megerősíté ezt a Púrim történetét, és könyvbe iraték.