2Móz 18:1 – 18:27

Jethró látogatása Mózesnél

  1 És meghallá Jethró, Midián papja, Mózes ipa, mindazt amit Isten Mózessel és Izraellel az ő népével cselekedett vala, hogy kihozta az Úr Izraelt Egyiptomból.
  2 És felvevé Jethró, a Mózes ipa Cipporát, a Mózes feleségét – miután haza bocsátotta őt –
  3 És az ő két fiát is, akik közül az egyiknek neve Gersom, mert azt mondotta vala: Bujdosó valék az idegen földön;
  4 A másiknak neve pedig Eliézer; mert: Az én atyám Istene segítségül volt nekem és megszabadított engem a fáraó fegyverétől.
  5 Eljuta tehát Jethró, a Mózes ipa, az ő fiaival és feleségével Mózeshez a pusztába, ahol ő táborozott vala az Isten hegye mellett.
  6 És megizené Mózesnek: Én Jethró a te ipad megyek te hozzád a te feleségeddel és az ő két fia is ő vele.
  7 Kiméne azért Mózes az ő ipa eleibe és meghajtá magát és megcsókolá őt; és megkérdék egymást állapotuk felől és bemenének a sátorba.
  8 És elbeszélé Mózes az ő ipának mind azt, amit az Úr a fáraóval és az egyiptombeliekkel cselekedett vala Izraelért; mindazt a sok bajt, amelyek útközben érték vala őket, és [mimódon] szabadította meg őket az Úr.
  9 És örvendeze Jethró mindazon a jón, amit az Úr az Izraellel cselekedett vala, hogy megszabadítá őt az egyiptombeliek kezéből.
  10 És monda Jethró: Áldott legyen az Úr, aki megszabadított titeket az egyiptombeliek kezéből és a fáraó kezéből; aki megszabadította a népet az egyiptombeliek keze alól.
  11 Most tudom már, hogy nagyobb az Úr minden istennél; mert az [lett vesztükre], amivel ellenük vétkeztek.
  12 És Jethró, a Mózes ipa égőáldozattal és véresáldozattal áldozék az Istennek; Áron pedig és Izrael minden vénei jövének, hogy kenyeret egyenek a Mózes ipával Isten előtt.

Mózes bírákat választ a népnek

  13 És lőn másod napon, leüle Mózes törvényt tenni a népnek; a nép pedig áll vala Mózes előtt reggeltől estig.
  14 S amikor látja vala Mózes ipa mind azt, amit ő a néppel cselekedék, monda: Mi dolog az, amit te a néppel cselekszel; miért ülsz te egymagad, mind az egész nép pedig előtted áll reggeltől estig?
  15 És monda Mózes az ő ipának: Mert a nép Isten akaratát tudakolni jön hozzám;
  16 Ha ügyük-bajok van, én hozzám jőnek és törvényt teszek az ember között és felebarátja között és tudtára adom az Isten végezéseit és törvényeit.
  17 Mózes ipa pedig monda neki: Nem jó az, amit te cselekszel.
  18 Felettébb kifáradsz te is, ez a nép is, amely veled van; mert erőd felett való dolog ez, nem végezheted azt egymagad.
  19 Most [azért] hallgass az én szavamra, tanácsot adok neked és az Isten veled lesz. Te légy a népnek szószólója az Isten előtt, és te vidd az ügyeket Isten eleibe.
  20 És tanítsd őket a rendeletekre és törvényekre és add tudtukra az utat, amelyen járniok kell és a tenni valót, amelyet tenniük kell.
  21 És szemelj ki magad az egész nép közül derék, istenfélő férfiakat, igazságos férfiakat, akik gyűlölik a haszonlesést és tedd közöttük elöljárókká, ezeredesekké, századosokká, ötvenedesekké és tizedesekké.
  22 Ezek tegyenek ítéletet a népnek minden időben, úgy hogy minden nagyobb ügyet te elődbe hozzanak, minden csekélyebb dologban pedig ők ítéljenek; így könnyítve lesz rajtad, ha azt veled együtt hordozzák.
  23 Ha ezt cselekszed és az Isten is parancsolja neked: megállhatsz és az egész nép is helyére jut békességben.
  24 És hallgata Mózes az ő ipa szavára és mindazt megtevé, amit mondott vala.
  25 És választa Mózes az egész Izraelből derék férfiakat és a nép fejeivé tevé őket, ezeredesekké, századosokká, ötvenedesekké, és tizedesekké.
  26 És ítélik vala a népet minden időben; a nehéz dolgokat Mózes elé viszik vala, minden kisebb dologban pedig ők ítélnek vala.
  27 És elbocsátá Mózes az ő ipát, és ez elméne hazájába.