2Kir 18:1 – 18:37

Júda országa. Ezékiás király

  1 És Hóseásnak, az Ela fiának, az Izrael királyának harmadik esztendejében kezdett uralkodni Ezékiás, Akháznak, a Júda királyának fia.
  2 Huszonöt esztendős volt, mikor uralkodni kezdett, és huszonkilenc esztendeig uralkodott Jeruzsálemben; anyjának neve Abi, a Zakariás leánya.
  3 És kedves dolgot cselekedék az Úr szemei előtt, amint az ő atyja, Dávid cselekedett volt.
  4 Ő rontotta le a magaslatokat, törte el az oszlopokat, és vágta ki az Aserát, és törte össze az érckígyót is, amelyet Mózes csinált; mert mind az ideig az Izrael fiai jó illatot tettek annak, és nevezék azt Nékhustánnak.
  5 [Egyedül] az Úrban, Izrael Istenében bízott, és ő utána nem volt hozzá hasonló Júda minden királyai között sem azok között, akik őelőtte [voltak].
  6 Mert az Úrhoz ragaszkodott, és el nem hajlott ő tőle, és megőrizte az ő parancsolatait, amelyeket az Úr Mózesnek parancsolt vala.
  7 És vele volt az Úr mindenütt és ahova csak ment, előmenetele volt. És elszakadt Asszíria királyától, és nem szolgált neki.
  8 Megverte a filiszteusokat is egész Gázáig és határukat, az őrtornyoktól a kerített városokig.
  9 Ezékiás királynak negyedik esztendejében – amely Hóseásnak, az Ela fiának, az Izrael királyának hetedik esztendeje – feljött Salmanassár, Asszíria királya Samaria ellen, és megszállotta azt;
  10 És elfoglalta három esztendő múlva, Ezékiás hatodik esztendejében – ez Hóseásnak, az Izrael királyának kilencedik esztendeje – ekkor vették be Samariát.
  11 És elhurcolta Asszíria királya az Izraelt Asszíriába, és letelepíté Halába, Háborba, a Gózán folyó mellé, és a médeusok városaiba;
  12 Azért, mert nem hallgattak az Úrnak, az ő Istenüknek szavára, hanem megszegték az ő szövetségét, mindazokat, amelyeket Mózes, az Úr szolgája parancsolt vala; sem nem hallgattak rájuk, sem nem cselekedték azokat.
  13 Ezékiás királynak pedig tizennegyedik esztendejében feljött Sénakhérib, Asszíria királya Júdának minden kerített városa ellen, és elfoglalta azokat.
  14 Akkor elküldött Ezékiás, Júda királya Asszíria királyához Lákisba, ezt üzenvén: Vétkeztem, térj el én rólam; amit rám vetsz, elviselem! És Asszíria királya Ezékiásra, Júda királyára háromszáz tálentum ezüstöt és harminc tálentum aranyat vetett ki.
  15 És Ezékiás oda adott minden ezüstöt, amely találtatott az Úr házában és a király házának kincsei között.
  16 Ugyanebben az időben fosztotta meg Ezékiás az Úr templomának ajtajait és az ajtók félfáit, amelyeket Ezékiás, Júda királya maga boríttatott be, és oda adta azokat Asszíria királyának.
  17 És Asszíria királya [mégis] oda küldte Thartánt, Rabsárist és Rabsakét Lákisból Ezékiás királyhoz igen nagy haddal Jeruzsálembe, és felmenének és jutának Jeruzsálembe, és feljövén és oda érvén, megállának a felső halastó zsilipjénél, amely a ruhafestő útja mellett van.
  18 És kihívaták a királyt. És kiméne hozzájuk Eliákim, a Hilkia fia, ki a [király] házának gondviselője volt, és Sebna, az íródeák, és Joákh, az Asáf fia, az emlékíró.
  19 És monda nekik Rabsaké: Mondjátok meg Ezékiásnak: Ezt mondja a király, Asszíria nagy királya: Micsoda bizodalom ez, amelyben te bizakodtál?
  20 Azt mondád: csak szóbeszéd; tanács és erő [kell] a hadakozáshoz; vajon kihez bíztál, hogy fellázadtál ellenem?
  21 Íme, ebben a törött nádszálban bizakodol, Egyiptomban, melyhez ha ki támaszkodik, bemegy az ő kezébe és általlikasztja? Ilyen a fáraó, Egyiptom királya mindenekhez, akik ő hozzá bíznak!
  22 Vagy azt akarjátok nekem mondani: Mi az Úrban, a mi Istenünkben bízunk; hát nem ez-e az, akinek magaslatait és oltárait lerontotta Ezékiás, és mind Júdának, mind Jeruzsálemnek megparancsolta: Ez oltár előtt imádkozzatok Jeruzsálemben?
  23 Nosza, fogadj hát az én urammal, Asszíria királyával: Én neked kétezer lovat adok, ha tudsz reájuk adni annyi lovast.
  24 Hogy verhetnél hát vissza az én uram legkisebb hadnagyai közül csak egyet is, és hogyan bízhatol Egyiptomhoz a szekerek és a lovagok miatt?
  25 Vajon az Úr [tudta] nélkül jöttem-e fel e hely ellen, hogy azt elveszessem? Az Úr mondotta nekem: Menj fel e föld ellen, és veszesd el azt!
  26 És monda Eliákim, a Hilkia fia, és Sebna és Joákh Rabsakénak: Beszélj, kérlek, a te szolgáiddal szíriai nyelven, mert jól értjük; és ne beszélj velünk zsidóul e nép füle hallatára, amely a kőfalon van.
  27 És felele nekik Rabsaké: Vajon a te uradhoz, vagy te hozzád küldött-e engem az én uram, hogy elmondjam e dolgokat, avagy nem [inkább] e férfiakhoz-e, akik a kőfalon ülnek, hogy azután veletek együtt egyék meg a saját ganéjukat, és igyák meg a saját vizeletüket?
  28 És oda állott Rabsaké, és hangosan kezdett zsidóul beszélni, mondván: Halljátok meg a királynak, Asszíria nagy királyának beszédeit!
  29 Azt mondja a király: Meg ne csaljon titeket Ezékiás; mert nem szabadíthat meg titeket az ő kezéből.
  30 És ne biztasson titeket Ezékiás az Úrral, ezt mondván: Kétség nélkül megszabadít minket az Úr, és nem adatik e város az asszíria király kezébe.
  31 Ne hallgassatok Ezékiásra; mert így szól Asszíria királya: Békéljetek meg velem, és jöjjetek ki hozzám, és ki-ki egyék az ő szőlőjéből és fügefájáról, és igyék az ő kútjának vizéből;
  32 Míg eljövök és elviszlek titeket a ti földetekhez hasonló földre, gabonás és boros földre, kenyeres és szőlős földre, olajfás, és mézes földre, hogy élhessetek és meg ne haljatok. Ne higgyetek Ezékiásnak, mert félrevezet benneteket, mikor azt mondja: Az Úr megszabadít minket!
  33 Vajon megszabadították-e a pogányok istenei, mindenik a maga földjét Asszíria királyának kezéből?
  34 Hol vannak Hámátnak és Arphádnak istenei? Hol Sefárvaimnak, Hénának és Hivvának istenei? És Samariát is megszabadították-e az én kezemből?
  35 Kicsoda a földön való minden istenek közül, aki megszabadíthatta volna az ő földjét az én kezemből, hogy az Úr is kiszabadíthatná Jeruzsálemet az én kezemből?
  36 De a nép csak hallgatott, és nem felelt neki csak egy igét sem; mert a király megparancsolta volt, mondván: Ne feleljetek neki.
  37 És elment Eliákim, a Hilkia fia, a [király] házának gondviselője, és Sebna, az íródeák, és Joákh, az Asáf fia, az emlékíró, Ezékiáshoz megszaggatott ruhákban, és elmondák neki Rabsaké beszédeit.