Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 És szóla az Úr Mózesnek, mondván:
2 Parancsold meg Izrael fiainak, és mondd meg nekik: Hogyha bementek ti a Kanaán földére; (ez a föld, amely örökségül esik nektek, [tudniillik] a Kanaán földje az ő határai szerint),
3 Akkor legyen a ti déli oldalatok a Cin pusztájától fogva Edom határáig, és legyen a ti déli határotok a Sós tenger végétől napkelet felé.
4 És kerüljön a határ dél felől az Akrabbim hágójáig, és menjen át Cinig, és a vége legyen Kádes-Barneától délre; és menjen tova Hacár-Adárig, és menjen át Acmonig.
5 Azután kerüljön a határ Acmontól Egyiptom patakjáig, a vége pedig a tengernél legyen.
6 A napnyugati határotok pedig legyen nektek a nagy tenger; ez legyen nektek a napnyugati határotok.
7 Ez legyen pedig a ti északi határotok: a nagy tengertől fogva vonjatok határt a Hór hegyének.
8 A Hór hegyétől vonjatok határt a Hamáthba való bejárásig; a határnak vége pedig Cedádnál legyen.
9 És tovamenjen a határ Zifronig, a vége pedig Hacar-Enán legyen. Ez legyen nektek az északi határotok.
10 A napkeleti határt pedig vonjátok Hacar-Enántól Sefámig.
11 És hajoljon le a határ Sefámtól Ribláig, Aintól napkeletre; és [újra] hajoljon le a határ, és érje a Kinnereth tenger partját napkelet felé.
12 Azután hajoljon le a határ a Jordán felé, a vége pedig a Sós tenger legyen. Ez legyen a ti földetek az ő határai szerint körös-körül.
13 És parancsot ada Mózes Izrael fiainak, mondván: Ez az a föld, amelyet sors által vesztek birtokotokba, amely felől parancsot ada az Úr, hogy adjam azt kilenc törzsnek, és fél törzsnek;
14 Mert megkapták a rúbeniták fiainak törzse az ő atyáiknak háza szerint, a gáditák fiainak törzse, az ő atyáiknak háza szerint, és a Manasse fél törzse is, megkapták az ő örökségüket.
15 Két törzs és egy fél törzs megkapta az ő örökségét a Jordánon túl, Jérikhó ellenében napkelet felől.
16 Szóla azután az Úr Mózesnek, mondván:
17 Ezek azoknak a férfiaknak nevei, akik örökségül fogják nektek elosztani azt a földet: Eleázár, a pap, és Józsué, a Nún fia.
18 És törzsenként egy-egy fejedelmet vegyetek mellétek a földnek örökségül való elosztására.
19 Ezek a férfiaknak nevei: a Júda törzséből Káleb, a Jefunné fia.
20 A Simeon fiainak törzséből Sámuel, az Ammihúd fia.
21 A Benjámin törzséből Elidád, a Kiszlon fia.
22 A Dán fiainak törzséből Bukki fejedelem, a Jógli fia.
23 A József fia közül, a Manasse fiainak törzséből Hanniél fejedelem, az Efód fia.
24 Az Efraim fiainak törzséből Kemuél fejedelem, a Siftán fia.
25 És a Zebulon fiainak törzséből Elicáfán fejedelem, a Parnák fia.
26 És az Izsakhár fiainak törzséből Paltiél fejedelem, az Azzán fia.
27 És az Áser fiainak törzséből Akhihúd fejedelem, a Selómi fia.
28 És a Nafthali fiainak törzséből Pédahél fejedelem, az Ammihúd fia.
29 Ezek azok, akiknek megparancsolá az Úr, hogy örökséget osszanak Izrael fiainak a Kanaán földén.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
És lőn azok közül a napok közül egyen, mikor ő a népet tanítá a templomban, és az evangéliumot hirdeté, előállának a főpapok és az írástudók
Mikor pedig immár közelgete az Olajfák hegyének lejtőjéhez, a tanítványok egész sokasága örvendezve kezdé dicsérni az Istent fennszóval mindazokért a csodákért, amelyeket láttak; Luk 19:1
Jézus ezeket hallván, monda neki: Még egy fogyatkozás van benned: Add el mindenedet, amid van, és oszd el a szegényeknek, és kincsed lesz mennyországban; és