És íme nagy földindulás lőn; mert az Úrnak angyala
És íme nagy földindulás lőn; mert az Úrnak angyala leszállván a mennyből, és oda menvén, elhengeríté a követ a sír szájáról, és reá üle arra.
Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 Ez az Ádám nemzetségének könyve. Amely napon teremté Isten az embert, Isten hasonlatosságára teremté azt.
2 Férfiúvá és asszonnyá teremté őket, és megáldá őket és nevezé az ő nevüket Ádámnak, amely napon teremtetének.
3 Élt vala pedig Ádám száz harminc esztendőt, és nemze [fiat] az ő képére és hasonlatosságára és nevezé annak nevét Séthnek.
4 És telének Ádám napjai, minekutána Séthet nemzette, nyolcszáz esztendőre, és nemze fiakat és leányokat.
5 És lőn Ádám egész életének ideje kilencszáz harminc esztendő; és meghala.
6 Éle pedig Séth száz öt esztendőt, és nemzé Énóst.
7 És éle Séth, minekutána Énóst nemzette, nyolcszáz hét esztendeig; és nemze fiakat és leányokat.
8 És lőn Séth egész életének ideje kilencszáz tizenkét esztendő; és meghala.
9 Éle pedig Énós kilencven esztendőt, és nemzé Kénánt.
10 És éle Énós, minekutána Kénánt nemzette, nyolcszáz tizenöt esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.
11 És lőn Énós egész életének ideje kilencszáz öt esztendő; és meghala.
12 Éle pedig Kénán hetven esztendőt, és nemzé Mahalálélt.
13 És éle Kénán, minekutána Mahalálélt nemzette, nyolcszáz negyven esztendeig; és nemze fiakat és leányokat.
14 És lőn Kénán egész életének ideje kilencszáz tíz esztendő; és meghala.
15 Éle pedig Mahalálél hatvanöt esztendőt, és nemzé Járedet.
16 És éle Mahalálél, minekutána Járedet nemzette, nyolcszáz harminc esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.
17 És lőn Mahalálél egész életének ideje nyolcszáz kilencvenöt esztendő; és meghala.
18 Éle pedig Járed száz hatvankét esztendőt, és nemzé Énókhot.
19 És éle Járed, minekutána Énókhot nemzette, nyolcszáz esztendőt; és nemze fiakat és leányokat.
20 És lőn Járed egész életének ideje kilencszáz hatvankét esztendő; és meghala.
21 Éle pedig Énókh hatvanöt esztendőt, és nemzé Methuséláht.
22 És járt Énókh az Istennel, minekutána Methuséláht nemzette, háromszáz esztendeig; és nemze fiakat és leányokat.
23 És lőn Énókh egész életének ideje háromszáz hatvanöt esztendő.
24 És mivel Énókh Istennel járt vala; eltűnék, mert Isten magához vevé.
25 Éle pedig Methusélah száz nyolcvanhét esztendőt és nemzé Lámekhet.
26 És éle Methusélah, minekutána Lámekhet nemzette, hétszáz nyolcvankét esztendőt; és nemze fiakat és leányokat.
27 És lőn Methusélah egész életének ideje kilencszáz hatvankilenc esztendő; és meghala.
28 Éle pedig Lámekh száz nyolcvankét esztendőt, és nemze fiat.
29 És nevezé azt Noénak, mondván: Ez vigasztal meg minket munkálkodásunkban s kezünk terhes fáradozásában e földön, melyet megátkozott az Úr.
30 És éle Lámekh, minekutána Noét nemzette, ötszáz kilencvenöt esztendőt; és nemze fiakat és leányokat.
31 És lőn Lámekh egész életének ideje hétszázhetvenhét esztendő; és meghala.
32 És mikor Noé ötszáz esztendős volt, nemzé Noé Sémet, Khámot és Jáfetet.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
És íme nagy földindulás lőn; mert az Úrnak angyala leszállván a mennyből, és oda menvén, elhengeríté a követ a sír szájáról, és reá üle arra.
Akkor látván Júdás, aki őt elárulá, hogy elítélték őt, megbánta dolgát, és visszavivé a harminc ezüst pénzt a főpapoknak és a véneknek, Máté 27:1 –
A kovásztalan kenyerek első napján pedig Jézushoz menének a tanítványok, mondván: Hol akarod, hogy megkészítsük neked ételedre a húsvéti bárányt? Máté 26:1 – 26:75 Utoljára