Amelyik pedig a jó földbe esett, ezek azok, akik a hallott igét
Amelyik pedig a jó földbe esett, ezek azok, akik a hallott igét tiszta és jó szívvel megtartják, és gyümölcsöt teremnek béketűréssel. Luk 8:1 – 8:56
Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 Ez az, amit ő velük cselekedjél, az ő felszentelésükre, hogy az én papjaim legyenek: Végy egy tulkot, fiatal marhát, és hiba nélkül való két kost.
2 És kovásztalan kenyeret, és olajjal elegyített kovásztalan kalácsokat, meg olajjal kent kovásztalan lepényeket is; búzalisztlángból készítsd azokat.
3 És tedd azokat egy kosárba, és vidd fel azokat a kosárban, a tulokkal és a két kossal együtt.
4 Áront pedig és az ő fiait állítsd a gyülekezet sátorának ajtaja elé, és mosd meg őket vízzel.
5 És vedd a ruhákat, és öltöztesd fel Áront a köntösbe, az efódhoz való palástba, és az efódba, meg a hósenbe és övezd fel őt az efód övével.
6 Tedd a süveget is fejére, és a szent koronát tedd a süvegre.
7 És vedd a kenetnek olaját, és töltsd az ő fejére, így kend fel őt.
8 Fiait is állítsd elő, és öltöztesd fel őket [a] köntösökbe.
9 És övezd körül őket övvel, Áront és az ő fiait, és tégy a fejökre süvegeket is, hogy övék legyen a papság örök rendelés szerint. Így iktasd be tisztükbe Áront és fiait.
10 Azután állíttasd a tulkot a gyülekezet sátora elé, és Áron és az ő fiai tegyék kezeiket a tulok fejére.
11 És vágd le a tulkot az Úr előtt a gyülekezet sátorának ajtajánál.
12 Azután végy a tulok véréből, és hintsd azt ujjaiddal az oltár szarvaira; a [többi] vért pedig töltsd mind az oltár aljára.
13 És vedd a kövéréből mindazt, ami a belet fedi, és a májon lévő hártyát, és a két vesét a rajtuk lévő kövérrel együtt, és füstölögtesd el az oltáron.
14 A tulok húsát, bőrét és ganéját pedig égesd el a táboron kívül: bűnért való áldozat az.
15 Vedd az egyik kost is, és Áron és az ő fiai tegyék kezeiket a kos fejére.
16 Azután vágd le a kost, és vedd annak vérét, és hintsd azt az oltárra körös-körül.
17 A kost pedig vagdald tagjaira, és mosd meg a belét és lábszárait, és tedd rá tagjaira és fejére.
18 Azután füstölögtesd el az egész kost az oltáron: égőáldozat az az Úrnak, kedves illatú tűzáldozat az Úrnak.
19 Vedd a másik kost is, és Áron és az ő fiai tegyék kezeiket a kos fejére.
20 Azután vágd le a kost, és végy annak véréből, és hintsd meg azzal Áron füle cimpáját és az ő fiai jobb fülének cimpáját, és az ő jobb kezük hüvelykét és jobb lábuk hüvelykét; a [többi] vért pedig hintsd az oltárra körös-körül.
21 Azután végy a vérből, mely az oltáron van, és a kenetnek olajából, és hintsd Áronra és az ő ruháira, s vele együtt az ő fiaira és az ő fiainak ruháira, hogy szent legyen ő és az ő ruhái, s vele együtt az ő fiai és az ő fiainak ruhái.
22 Azután vedd a kosból a kövérét, a farkát s a belet borító kövéret, meg a máj hártyáját, meg a két veséjét a rajtuk levő kövérével, és a jobb lapockát; mert felavatási kos ez.
23 Meg egy kenyeret és egy olajos kalácsot és egy lepényt a kovásztalan kenyérnek kosarából, mely az Úr előtt van;
24 És rakd mindezeket az Áron kezeire és az Áron fiainak kezeire, és lóbáltasd meg azokat az Úr előtt.
25 Azután vedd le azokat kezükről, és füstölögtesd el az oltáron az égőáldozat felett kedves illatul az Úr előtt; az Úrnak tűzáldozata az.
26 Vedd az Áron felavatási kosának szegyét is, és lóbáld meg azt az Úr előtt; azután legyen az a te részed.
27 Így szenteld meg a meglóbbált szegyet és a felemelt lapockát, amelyet meglóbbáltak és amelyet felemeltek, Áronnak és az ő fiainak felavatási kosából.
28 És legyen ez Áronnak és az ő fiainak része örökké az Izrael fiaitól: mert felmutatott adomány ez, és felmutatott adomány legyen Izrael fiai részéről az ő hálaáldozataikból; az Úrnak felmutatott adomány.
29 A szent öltözetek pedig, amelyek az Áronéi, legyenek ő utána az ő fiaié, hogy azokban kenettessenek fel, és azokban állíttassanak tisztükbe.
30 Hét napon öltözzék azokba, aki az ő fiai közül ő utána pap lesz, aki bemenendő lesz a gyülekezet sátorába, hogy a szent helyen szolgáljon.
31 A felavatási kost pedig vedd, és főzd meg annak húsát szent helyen.
32 És a kosnak húsát és a kenyeret, mely a kosárban van, a gyülekezet sátorának ajtajánál egye meg Áron és az ő fiai.
33 Ők egyék meg azokat, amik által az engesztelés történt, hogy tisztükbe állíttassanak és felszenteltessenek. De idegen ne egyék [azokból], mert szentek azok.
34 Ha pedig valami megmarad az avatási húsból vagy a kenyérből reggelig, tűzzel égesd meg a maradékot; meg ne egyék, mert szent az.
35 Áronnal tehát és az ő fiaival akképpen cselekedjél, amint megparancsoltam neked; hét napon át állítsd őket tisztükbe.
36 És naponként készíts bűnáldozati tulkot engesztelésül, és tisztítsd meg az oltárt, mikor engesztelő áldozatot végzesz rajta, és kend meg azt, hogy megszenteltessék.
37 Hét napon tégy engesztelő áldozatot az oltáron; és szenteld meg azt, hogy felette igen szentséges legyen az oltár. Valami illeti az oltárt, szent legyen.
38 Ez pedig az, amit áldoznod kell az oltáron: Esztendős két bárányt mindennap szüntelen.
39 Az egyik bárányt reggel áldozd meg, a másik bárányt pedig áldozd meg estennen.
40 És az egyik bárányhoz [végy] egy tized lisztlángot, egy negyed hin-nyi sajtolt olajjal vegyítve; italáldozatul pedig egy negyed hin-nyi bort.
41 A másik bárányt estennen áldozd meg, ugyanazzal az étel- és italáldozattal készítsd azt, mint reggel; kedves illatul, tűzáldozatul az Úrnak.
42 Szüntelen égőáldozat legyen az a ti nemzetségeitek között a gyülekezet sátorának ajtajánál az Úr előtt, ahol megjelenek nektek, hogy veled ott szóljak.
43 Ott jelenek meg az Izrael fiainak, és megszenteltetik az én dicsőségem által.
44 És megszentelem a gyülekezetnek sátorát és az oltárt; Áront és az ő fiait is megszentelem, hogy papjaim legyenek.
45 És az Izrael fiai között lakozom, és nekik Istenük leszek.
46 És megtudják, hogy én, az Úr vagyok az ő Istenük, aki kihoztam őket Egyiptom földéről, hogy közöttük lakozhassam, én, az Úr az ő Istenük.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
Amelyik pedig a jó földbe esett, ezek azok, akik a hallott igét tiszta és jó szívvel megtartják, és gyümölcsöt teremnek béketűréssel. Luk 8:1 – 8:56
Jézus tehát elméne velük. Mikor azonban már nem messze volt a háztól, eléje küldé a százados néhány jó barátját, üzenvén neki: Uram, ne fáraszd magad;
Mi módon ment be az Úrnak házába és vette el a szent kenyereket és ette meg és adott azoknak is, akik vele voltak, amelyeket pedig