Jer 45:1 – 45:5
A próféta azzal az isteni ígérettel vigasztalja Bárukot, hogy életben marad
1 Az a szó, amelyet Jeremiás próféta szóla Báruknak, Néria fiának, mikor ő könyvbe írá e szókat Jeremiás szájából, Jójákimnak, Jósiás, Júdabeli király fiának negyedik esztendejében, mondván:
2 Ezt mondja az Úr, Izrael Istene, te neked, Báruk:
3 Ezt mondottad: Jaj mostan nekem, mert az Úr az én bánatomra fájdalmat adott, elfáradtam az én fohászkodásomban, és nyugodalmat nem találtam.
4 Ezt mondd neki: Ezt mondja az Úr: Íme, akiket én felépítettem, elrontom, és akiket én beplántáltam, kiszaggatom, és pedig az egész földön.
5 És te kívánsz-e magadnak nagyokat? Ne kívánj; mert íme én veszedelmet bocsátok minden testre, ezt mondja az Úr, és a te lelkedet zsákmányul adom neked, minden helyen, ahová elmégy.